Evangélium Szent Márk írása szerint
16. fejezet
1. vers
és mikoron elmúlt volna az szombat, az Mária Magdaléna és az Jakabnak anyja és az Szalómé egyetembe drága kenetet vőnek, hogy elmennének, és megkennék az Jézust, és nagy reggel az ünnepnek első napján az koporsóhoz indulának, mikoron immáron az napnak világossága feljött volna.
3. vers
és őközöttük ezt mondják vala: kicsoda fordítja le minekünk az követ az koporsónak ajtajáról?
4. vers
és mikoron eltekintettenek volna, láták tehát, az követ lefordították, mert igen nagy vala.
5. vers
és mikoron az koporsóba bementenek volna, látának egy ifjacskát, ki jobb felől ül vala, és felöltöztetett vala fehér ruhába, és megrémülének.
6. vers
és az mondá őnekik, meg ne rémüljetek, az názáretbeli Jézust keresitek, ki megfeszíttetett volt, feltámadott, nincsen itt. ihon az hely, holott helyhezteték volt őtet.
7. vers
de menjetek el, mondjátok meg az ő tanítványának, az Péternek is, hogy ő tinektek előttetek megyen Galileába, ott őtet meglátjátok, miképpen megmondotta tinektek.
8. vers
és mikoron onnan elmentenek volna, nagy hamarsággal elfutának az koporsótól. mert ők igen megrettentek vala, és igen elálmélkodtanak vala, és senkinek semmit nem szólnak vala, mert félnek vala.
9. vers
mikoron kediglen feltámadott volna az Jézus reggel az ünnepnek első napján, először megjelenék Mária Magdalénának, kiből hét ördögöt űzött vala ki.
10. vers
az elméne, és hírré tevé azoknak, kik annak előtte az Jézussal valának, és kik kesergének vala, és sírnak vala.
11. vers
és azok, mikoron hallották volna, hogy élne, és hogy őtet látta volna az Mária Magdaléna, nem hívék.
12. vers
ezeknek utána őközülük kettőnek útjukban megjelenék más ábrázatban, kik mezőre mennek vala.
13. vers
azok is elmenének, és hírré tevék az egyéb tanítványoknak. de azok ezeknek sem hívék szavukat.
14. vers
legutolszor megjelenék az tizenegy tanítványnak, mikoron letelepedtenek volna, és szemükbe megfeddé őket az ő hitetlenségükből, és szívüknek keménységéből, hogy nem hittenek volna azoknak, az kik látták volna őtet, hogy feltámadott volna.
15. vers
és mondá őnekik: menjetek el mind ez egész világra, és prédikáljátok az evangéliumot minden teremtett állatnak.
16. vers
valaki az hitre térend és megkeresztelkedendik, üdvözül. az, ki kedig az hitre nem térend, elkárhozik.
17. vers
azokat kedig, az kik az hitre térendenek, ilyen jelenségek követik: az én nevemnek általa ördögöket fognak kiűzni, új nyelveken fognak szólni,
18. vers
kígyókat kezükbe felvesznek, és ha valami halálos italt ivandnak meg, őnekik nem fog ártani. kezüket az betegekre fogják tenni, és meggyógyulnak.
19. vers
annak okáért minek utána az Úristen szólt volna őnekik, az mennyországba felviteték, és ott az Atyaistennek jobbja felől üle.
20. vers
az tanítványok kediglen elmenének, és mindenütt prédikálnának, és az Úristen mindenütt ővelük egyetembe cselekedik vala, és az önnön beszédét megerősíti vala az istenségekkel, melyek következnek vala.
Könyvek
