Isteni jelenésről való könyv, mely Szent Jánosnak lőn

8. fejezet


Fejezetek:


1. vers

és mikoron felszakasztotta volna az hetedik pecsételést, nagy vesztegség lőn az mennyországban, közel fél óráiglan,


2. vers

és angyalokat láték, kik az Istennek állanak vala, és trombitát adának azoknak,


3. vers

és az másik angyal eljöve, és az oltárnak előtte megálla, kinél egy arany tömjénező vala, és nagy sok tömjénező szert adának őneki, hogy ez tömjénezést az arany oltáron, mely az széknek előtte vagyon, tenné mind az szenteknek könyörgésekért.


4. vers

és felmene az tömjénezéseknek füstje az szenteknek könyörgéséből az angyalnak kezének általa az Istennek előtte.


5. vers

és felvevé az angyal az tömjénezőt, és betölté azt az oltáron való tűzből, és az földre bocsátá, és mennydörgések lőnek és szózatok és villámlások, és földindulás,


6. vers

és az hét angyal, akiknél az hét trombita vala, hozzászerzék magokat, hogy trombitálnának.


7. vers

és az első angyal trombitát fúja, és kőeső lőn, és vérrel egybe elvegyült tűz, és az földre bocsáták ezeket, és az fáknak harmad része megége, és minden zöldellő fű megége.


8. vers

az második angyal is trombitát fúja, és olyant vetének az tengerbe, mint egy tűzben égő nagy hegy. és az tengernek harmad része vérré változék,


9. vers

és meghala harmad része az teremtett állatoknak, melyek az tengerben valának, kiknek élő lelkük vala, és az hajóknak harmad része elvesze.


10. vers

és az harmadik angyal trombitát fúja, és egy nagy csillag esék le az égből, mely úgyan ég vala, mint egy lámpás. és az folyóvizeknek harmad részébe esék, és az vizeknek fejébe,


11. vers

és az csillagnak Üröm neve. és harmad része ürömmé válék, és sok emberek halának meg az vizekkel. mert megkeseredének.


12. vers

és az negyedik angyal trombitát fúja, és az napnak harmad részére, és az holdnak harmad részére, és az csillagoknak harmad részére homályosság szálla, úgy hogy ezeknek harmad része meghomályosodnék, és hogy az napnak harmad része világosságot ne adna, és az éjnek azonképpen.


13. vers

és látást láték, és hallám, hogy egy angyal menne szárnyon az égnek közepette, ki nagy szóval ezt mondja vala: jaj, jaj azoknak, kik az földön lakoznak, és ez szózat vala az egyéb három angyalnak trombita szavuknak közüle, kik trombitát fognak vala fújni.

Fejezetek:


Könyvek