Isteni jelenésről való könyv, mely Szent Jánosnak lőn

22. fejezet


Fejezetek:


1. vers

és mutata énnekem élő víznek tiszta folyóvizét, és kifénylik vala, mint egy kristály, mely az Istennek, és az báránynak székéből foly vala ki,


2. vers

és az ő utcájának közepette, és az folyó víznek mindkét felől az élő fa vala, mely tizenkét gyümölcsöt teremt vala, és minden holdnapon gyümölcsöt teremt vala, és az fának levelei az népeknek egésségére valának.


3. vers

és semmi átkozott állat nem leszen továbbá, hanem az Istennek és az báránynak székei abban lesznek, és az ő szolgái szolgálnak őneki.


4. vers

és meg fogják látni az ő orcáját, és az ő nevét az ő homlokukon.


5. vers

és éj továbbá nem leszen, és szövétnekvilág nélkül nem lesznek szűkösek, sem az napvilág nélkül, mert az Úristen világosítja meg őket, és országot fognak bírni mindörökkön örökké.


6. vers

és mondá énnekem: ez beszédek hívek és igazak, és az szent prófétáknak ura Istene bocsátá el az ő angyalát, hogy megmutassa az ő szolgainak azokat, melyeknek hamar meg kell lenni,


7. vers

és ím hamar eljövök. boldog, aki megőrizi ez könyvnek jövendőmondásának beszédét.


8. vers

és én János vagyok, ki hallám, és látám ezeket. és minek utána hallottam és láttam volna, leesém az angyalnak lábainak előtte, hogy imádnám azt, aki ezeket énnekem mutatja vala,


9. vers

és mondá énnekem: meglásd, hogy ezt ne tegyed, mert te szolgatársad vagyok, és az te atyádfiainak, az prófétáknak, és azoknak, kik megtartják ez könyvben való jövendőmondásnak beszédét, az Istent imádjad.


10. vers

és mondá énnekem, be ne pecsételjed ez könyvnek jövendőmondásának beszédét. mert az idő közel vagyon.


11. vers

aki árt, ártson ez után is, és aki fertelmes, fertelmes legyen ezután is, és aki igaz, igazuljon meg ezután is, és aki szent, szenteltessék meg ezután is.


12. vers

és ím hamar eljövök, és az jutalom énvelem vagyon, melyet én fizetek, hogy fizetést tegyek mindennek, az mint az ő művelkedete leszen.


13. vers

én vagyok az alfa és az ómega, az első és az legutolsó, kezdet és vég.


14. vers

boldogok, akik megtartják annak az ő parancsolatát, hogy hatalmuk legyen őnekik az élő fán, és az kapukon bemenjenek az városba.


15. vers

kívül maradnak kediglen az ebek, és akik embereket vesztenek, és az fertelmes életűek, és az gyilkosok, és kik az bálványoknak szolgálnak, és minden, ki hazugságot szeret és tészen.


16. vers

én, Jézus küldém el az én an angyalomat, hogy tanúbizonyságot tenne tinektek ezek felől, az egyházbeli népek között. én vagyok az Dávidnak gyökere és nemzetsége, az fényes és hajnalcsillag.


17. vers

és az lélek és az menyasszony ezt mondják: jőj el. és aki hallja, ezt mondja: jőj el. és aki szomjúhozik, jöjjön el, és aki akarja, vegyen élő vizet ingyen.


18. vers

mert tanúbizonyságot teszek mindennek, aki ez könyvben való jövendőmondásnak beszédét hallgatja. ha valaki hozzáteend ezekhez, az Isten az ő kínjaihoz teszi az csapásokat, melyek meg vannak írva ez könyvben.


19. vers

és ha valaki elveend ez könyvnek jövendőmondásának beszédében, elveszi az Isten az ő részét az élő könyvből és az szent városból, és azokból, amelyek meg vannak írván ez könyvben.


20. vers

az mondja ezt, aki ezekről tanúbizonyságot teszen. bizony hamar eljövök. ámen. úgy. jöjj el, Uram Jézus.

Fejezetek:


Könyvek