15. fejezet
és láték az mennyországban más nagy és csodálatos jelenséget, hét angyalt, kik ez világnak hét utolsó részét bírják. mert azokon teljesüle be az Istennek haragja,
és láték olymint egy igen szép tűzzel egybe elvegyült tengert, és azokat, kik győzedelemmel jövének meg az bestéről és az ő képéről, és az ő nevének számáról, kik az szép tiszta tengeren állanak vala, kiknél az Istennek hegedűi valának,
és éneklik vala az Mózesnek, az Istennek szolgájának énekét, és az báránynak énekét ezt mondván. Uram, mindenható Isten, nagyok és csudálatosak az te cselekedeteid, igazsággal valók, és igazak az te útjaid, szenteknek királya.
kicsoda nem fog félni, Uram Isten, az te nevedtől, és kicsoda nem fogja felmagasztalni azt? mert csak te vagy jó, mert minden népek eljőnek, és leesnek teelőtted, és imádni fognak. mert az te ítéleteid kinyilatkozának.
és annak utána látám, tehát megnyílt az mennyországban az Istennek tanúbizonyságának temploma,
és kijöve az hét angyal az templomból, kik ez világnak hét részét bírják vala felöltözvén tiszta és fehér ruhába, és által övedzettenek vala az ő mellükön arany övedzőkkel.
és az négy lelkes állatnak közüle egyik az hét angyalnak hét edényt ada, melyek teljesek valának az élő Istennek haragjával, mindörökkön örökké,
és betelék az templom füsttel az Istennek felséges voltától, és az ő hatalmától, és senki be nem mehet vala az templomba, mígnem ez világnak hét része elvégeztetnék, mely hét részt az hét angyal bír vala.