Isteni jelenésről való könyv, mely Szent Jánosnak lőn
18. fejezet
1. vers
és ennek utána láték más angyalt, ki az mennyországból száll vala le, kinek nagy hatalmassága vala, és az föld megvilágosodék az ő dicső voltától,
2. vers
és erő szerint felkiálta nagy felszóval ezt mondván: leomla leomla az nagy Babilon, és az ördögnek lakóhelye lőn, és minden fertelmes léleknek fogháza, és minden fertelmes és gyűlölséges madárnak fogháza.
3. vers
mert az ő paráználkodásának harag borából ivának minden népek, és az földnek királyai ővele paráználkodának, és ez földön való kalmárok az ő gyönyörűséges dolgainak ereiből meggazdagulának.
4. vers
és más szózatot hallék az mennyországból, melyben ez mondaték: távozzatok el attól, kik én népem vagytok, és részesek ne legyetek az ő bűneiben, és az ő csapásaiban rajtatok ne legyen.
5. vers
mert az ő bűnei mind az mennyországiglan eljutának, és megemlékezék az Isten az ő hamis voltáról.
6. vers
fizessetek meg őneki, miképpen ő is megfizete tinektek, és kétszerrel fizessetek meg őneki az ő cselekedetei szerint. az pohárral kettőt töltsetek őneki, mellyel innotok tölte tinektek.
7. vers
amennyire dicsőségben viselte magát, és gyönyörűségekben élt, annyi kínt, és annyi siralmat töltsetek neki, mert ezt mondja az ő szívében: úgy ülök, mint egy királyné asszony, és özvegy nem vagyok, és siralmat nem fogok látni.
8. vers
azért egy napon eljőnek az ő csapásai: az halál és az siralom és az éhség, és tűzzel megégettetik. mert erős az Úristen ki megítéli azt.
9. vers
és siratni fogják azt, és jajgatni fogják önmagukat azon az földnek királyai, kik ővele paráználkodtanak, és gyönyörűségekben éltenek, mikoron látták legyen az ő égésének füstit
10. vers
távol állván az ő kínjától való féltükben ezt mondván. jaj, jaj teneked, nagy Babilon városa, mely erős város valál, mert egy órában eljött az te ítéleted.
11. vers
és ez földön való kereskedő emberek sírnak és jajgatnak azokon, mert árujukat senki nem veszi ennek utána.
12. vers
az aranynak és az ezüstnek és az drágakőnek áruit, sem gyöngynek, sem bíbornak, sem bársonynak, sem egyéb drága veres ruhának áruját, sem valami tuja fát, sem valami elefánttetemből csinált edényt, sem egyéb drágalátos fából való edényt, és ércből és vasból és márványkőből,
13. vers
és fahéjat és jó illatú szert és drága kenetet és tömjént és bort és olajat és nemes vendég búzát és gabonát és járó barmokat és juhokat és lovakat és szekereket és szolgákat és embereknek lelkeit.
14. vers
és az te lelkednek kívánságának gyümölcsei eltávozának tetőled, és minden kövér állatok, és nemes állatok elveszének tetőled, és továbbá azokat meg nem leled.
15. vers
ezeknek kalmári, kik meggazdagulának, távol állanak őtőle az ő kínjától való féltükben sírván és jajgatván
16. vers
és ezeket mondván: jaj, jaj amaz nagy városnak, amely fel vala öltözve bíborba és bársonyba és drága veres ruhába, és megaranyaztatott vala arannyal és drágakővel és gyöngyökkel. mert egy órában mind elmaradának ennyi gazdagságok.
17. vers
és minden hajósmester, és minden hajókban forgó sokaság, hajósok, és kik az tengeren munkálkodnak, távol állának,
18. vers
és kiáltának látván az ő égésének füstjét ezt mondván. mely város hasonlatos ez nagy városhoz?
19. vers
és port hintének az ő fejükre, és kiáltának sírván és jajgatván, és ezt mondván. jaj, jaj amaz nagy városnak, kiben gazdaggá lőnek mindenek, kik hajót tartanak vala az tengeren az ő jutalmukból, melyeket az őnekik ad vala. mert egy órában elpusztula,
20. vers
örülj azon, mennyország és szent apostolok és próféták, mert megítélé az Isten az ti ítéleteket őfelőle.
21. vers
és az egyik erős angyal egy követ vőn fel, mint egy nagy malomkő, és az tengerbe veté ezt mondván. ilyen sebességgel bocsáttatik az Babilon amaz nagy város az mélységbe,
22. vers
és továbbá immáron meg nem lelettetik. és az hegedülőknek és az éneklőknek, és az síposoknak szava és az trombitaszó meg nem hallattatik tebenned továbbá. és semmi művesmester akármiféle mester legyen, meg nem találtatik tebenned továbbá. és az forgó malomkőnek korgását meg nem hallják tebenned továbbá.
23. vers
és az szövétneknek világossága világosságot nem teszen tebenned továbbá, és az vőlegénynek és menyasszonynak ő szavát meg nem fogják hallani ennek utána tebenned, mert az te kalmárid ez földnek fejedelmei valának. mert az te méreggel való vesztésedben tévelygettenek minden népek,
24. vers
és tebenned találtatott meg az prófétáknak és az szenteknek vére, és mindeneknek, kik az földön megölettettenek.
Könyvek
