Isteni jelenésről való könyv, mely Szent Jánosnak lőn
20. fejezet
1. vers
és egy angyalt láték, ki az mennyországból jő vala le, kinél az mélységnek kulcsa vala, és egy nagy lánc vala az ő kezében.
2. vers
és megragadá az sárkányt, az régi kígyót, mely az ördög és az sátán, és megkötözve tartá őtet ezer esztendeiglen,
3. vers
és az mélységbe veté azt, és bezárá őtet, és jegyzést tőn felül rajta, hogy továbbá el ne hitesse az népeket, míg nem beteljesedjék az ezer esztendő, és annak utána meg kelletik őtet adni egy kevés ideiglen.
4. vers
és székeket láték, és leülének azokra, és ítéletet tőnek azok. és látám azoknak lelküket, kiknek fejüket szedték vala az Jézusnak neve vallásáért, és az Istennek beszédéért, és kik nem imádták az bestét sem az ő képét, sem az ő bélyegét nem vették az ő homlokukra és az ő kezükre. és élének, és országot bírának az Krisztussal ezer esztendeiglen.
5. vers
az több holtak kediglen fel nem támadának, mígnem beteljesednék az ezer esztendő. ez az első feltámadás.
6. vers
boldog és szent, akinek része vagyon az első feltámadásban. ezeken az második halálnak hatalma nincsen, hanem az Istennek és az Krisztusnak egyházi emberei lesznek, és uralkodnak ővele ezer esztendeiglen,
7. vers
és mikoron beteljesedendik az ezer esztendő, kibocsáttatik az sátán az ő tömlöcéből,
8. vers
és kijő, hogy elhitesse az népeket, melyek ez földnek négy szegletében vannak, az Gógot és az Magógot, hogy egybegyűjtse őket az hadra, kiknek száma annyi, mint az tengernek fövenye.
9. vers
és felmenének az földnek szélességére, és megkerülék az szenteknek táborát, és az szerelmes várost. és tűz szálla az Istentől az mennyországból, és benyelé őket,
10. vers
és az ördög, aki elhiteti vala őket, az tűznek és az kénkőnek tavába vetteték, holott mind az beste és mind az hamis próféták gyötrettetnek nappal és éjjel mindörökkön örökké.
11. vers
és egy nagy fehér széket láték, és azt, aki azon ül vala, kinek tekintetének előtte elfuta az föld és az ég, és őnekik helyüket nem találák.
12. vers
és holtakat láték, nagyokat és kisdedeket, kik állanak vala az Istennek előtte, és az könyveket felnyiták, és más könyvet is nyitának fel, mely az életnek könyve, és az holtakat megítélék azokból, melyek írva valának az könyvekben az ő cselekedetük szerint,
13. vers
és megadá az tenger az holtakat, melyek őbenne valának, és mind az halál és mind az pokol megadá az holtakat, kik őbennük valának, és mindenekről ítélet lőn az ő cselekedetük szerint.
14. vers
és az pokol és az halál, az tüzes tóba vetteték. ez az második halál.
15. vers
és aki megírva nem találtaték az életnek könyvében, az égő tóba vetteték.
Könyvek
