Az Szent Pál apostolnak második levele, melyet az korintusbelieknek írt
5. fejezet
1. vers
mert tudjuk, hogyha ez mi hajlékunknak földből való házacskája eltörettetendik, ép házunk vagyon az Istentől az mennyben, nem kézzel rakattatott, hanem örökkévaló.
2. vers
mert ezért fohászkodunk, hogy kívánkozunk felöltöztetni az mi házacskánkban, mely mennyországból vagyon,
3. vers
úgyhogy ha felöltöztetvén találtatunk, és nem mezítelen.
4. vers
mert kik ez hajlékban vagyunk, nagyon fohászkodunk megnehezíttetvén annak okáért, hogy nem akarnók, hogy levetkeztessenek, hanem hogy felöltöztessenek, hogy az halandó természetét az élet benyelje.
5. vers
az Isten kediglen az, ki minket erre szerze, és ugyanazon adá minekünk az ő lelkének jegyajándékát.
6. vers
annak okáért mindenkoron bátor szívvel vagyunk, és tudjuk, hogy mikoron az testben házunknál vagyunk, az Istentől távol járunk,
7. vers
mert hitnek általa járunk, nem színnek általa.
8. vers
bátor szívvel vagyunk kediglen, és jobbnak ítéljük ezt, hogy inkább távol legyünk az testtől, és jelen legyünk az Istennél.
9. vers
annak okáért ezen erőlködünk, hogy őneki kellemetesek legyünk, akár házunknál jelen legyünk, és akár kívül vidékben éljünk.
10. vers
mert mind minekünk az Krisztusnak ítélőszékének előtte jelen kell lennünk, hogy minden jutalmat vegyen azokról, amelyek az testnek általa lesznek aszerint, amint cselekedett, akár jót, és akár gonoszt.
11. vers
annak okáért mikoron tudjuk az Úristennek amaz rettenetességét, azon igyekezünk, hogy embereknek kellemetesek legyünk, az Istennél kedig nyilván vagyunk. hiszem kediglen, hogy mi az ti lelkiismeretetekben is nyilván vagyunk.
12. vers
mert nem ajánljuk mi magunkat tinektek ismét, hanem alkalmatosságot adunk tinektek, hogy mirólunk dicsekedhessetek, hogy legyen tinektek valami azoknak ellene, kik színekben dicsekednek, és nem szívükben.
13. vers
mert akár esztelenek vagyunk, az Istennek vagyunk esztelenek, és akár eszesek vagyunk, tinektek vagyunk eszesek.
14. vers
mert az Istennek szerelme megszorít minket, kik ez ítéletben vagyunk, hogyha egyedül mindenekért halt meg, tehát mindenek halálra voltanak kötelesek.
15. vers
és mindenekért meghalt, hogy akik élnek, ennek utána ne ő maguknak éljenek, hanem annak, aki őértük meghalt, és feltámadott.
16. vers
annak okáért mi ennek utána senkit nem ismerünk test szerint. ha igaz, ismerjük is az Krisztust test szerint, de immáron továbbá nem ismerjük.
17. vers
annak okáért ha ki az Krisztusban vagyon, új teremtett állat az. az régi dolgok elmúltanak, íme mindenek újonnan szereztetének.
18. vers
mindenek az Istentől vannak kediglen, ki megengesztele minket ő magának az Jézus Krisztusnak általa, és minekünk adá az megengesztelésnek szolgálatját.
19. vers
mert az Isten az Krisztusban vala, ki ez világot magának megengesztelé, és bűnné nem veté őnekik az ő bűnüket, és ki az megengesztelésnek beszédét mibennünk helyhezteté.
20. vers
annak okáért az Krisztus nevébe követséget viselünk, mintha az Isten kérjen titeket miáltalunk. kérünk az Krisztusért, békéljetek meg az Istennel!
21. vers
mert aki nem tudá, mi legyen az bűn, azt miértünk bűnné tevé, hogy mi őáltala az Istennél igazak lennénk.
Könyvek
