Az Szent Pál apostolnak második levele, melyet az korintusbelieknek írt

8. fejezet


Fejezetek:


1. vers

bizonyossá teszlek kediglen titeket, atyámfiai, az Istennek kedves ajándékáról, melyet ada az Macedóniában való egyházbeli népeknek közébe.


2. vers

mert az sok sanyarúság szenvedésnek általa, melyben jóknak lelettetének, nagy bő lőn az ő örömük, és az ő nagy mély szegénységek kiárada az ő együgyű voltuknak gazdagságira.


3. vers

mert bizonyságot teszek erről, hogy minden erejük szerint, még erejük felett is készek valának


4. vers

nagy kéremléssel kérvén minket, hogy az ő adományokat elvennék, és őket az szenteknek való szolgálatban társul vennék mihozzánk.


5. vers

és nemcsak annyiban lőnek segedelemmel, amennyiben reméljük vala, hanem annak felette önnön magukat is hatalom alá adák először az Istennek, annak utána minekünk is az Istennek akaratjának általa.


6. vers

erre hogy intenék az Tituszt, hogy miképpen elkezdette volna, azonképpen el is végezné ez tihozzátok való jótéteményét is.


7. vers

sőt, miképpen mindenütt bővelkedtek hitnek ajándékával, különb-különb nyelven való szólásnak ajándékával és minden szorgalmatossággal való szolgálatnak ajándékával, ez mihozzánk való szeretetnek ajándékában is, tegyétek ezt, hogy ez jótéteményben is bővek legyetek.


8. vers

nem parancsolat szerint szólok, hanem szorgalmatosságnak általa az ti egyebekhez való tiszta szerelmeteknek mivoltát is jóváhagyván.


9. vers

mert tudjátok az Úr Jézus Krisztusnak, az mi Urunknak jótéteményét, hogy tiértetek szegénnyé lett legyen, mikoron gazdag volna, hogy ti az ő szegénységével gazdaggá lennétek.


10. vers

és ebben tanácsot adok, mert ez tinektek használ, kik nemcsak fogátok jót tenni, hanem annak felette akaratotok szerint is elkezdétek ez elmúlt esztendőben.


11. vers

mostan kedig végezzétek el azt is, amit elkezdettetek vala, hogy miképpen az ti akaratotok kész vala, azonképpen el is végezzétek abból, amit tehettek.


12. vers

mert ha először az akarat kész leszen, az akaratnak kész volta kellemetes annak mivolta szerint, amit valaki bír, valamicsoda az nem annak mivolta szerint, amit nem bír.


13. vers

mert nem úgy kell adakozni, hogy egyebeknek munkától való tágulást tegyen, tinektek kedig munkálódásban való nyomorkodást, hanem úgy, hogy egyenlőképpen való dolognak mindkét félről való megtartásából.


14. vers

ez mostani időben az ti bőséggel való lételetek segítséggel legyen azoknak szükséggel való lételeknek, és azoknak is bőséggel való lételek segítséggel legyen az ti szükséggel való lételeteknek, hogy az egyenlőképpen való dolognak mivolta mindkét félről megtartassék.


15. vers

miképpen meg vagyon írva: akinek sok vala, annak semmi felette nem vala, és akinek kevés vala, annak is semmivel kevesebb nem vala.


16. vers

hála az Istennek kediglen, ki azon szorgalmatosságot adá az Titusznak szívébe tifelőletek!


17. vers

ki az én intésemet megfogadá, sőt, inkább mikor igen szorgalmatos volna, önnön szabad akarata szerint mene tihozzátok.


18. vers

elküldök kediglen ővele egyetembe az atyafiat, kinek dicsérete vagyon az evangéliumban minden egyházbeli népek szerte.


19. vers

nemcsak ez kediglen, hanem választaték is az egyházbeli népektől, hogy társunk volna az mi úton való járásunkban ez adománnyal, mely miáltalunk szolgáltatik ugyanazon Úristennek tisztességére, és az ti akaratoknak adakozásra való kész voltának megmutatására.


20. vers

ezt eltávoztatván, hogy valaki minket meg ne szóljon ez alamizsnálkodásban, mely miáltalunk szolgáltatik be.


21. vers

tisztességes dologra igyekezvén nemcsak az Úristennek előtte, hanem embereknek előtte is.


22. vers

elküldök kediglen ővelük egyetembe az mi atyánkfiát is, kit jónak találtunk vala sok dolgokban, és gyakorta szorgalmatosnak, mostan kediglen sokkal szorgalmatosabbnak az én nagy bizodalmamban, mely vagyon tihozzátok,


23. vers

akár az Titusz neve alatt, ki énnekem társam és segedelmem az tihozzátok való szolgálatomban, akár az egyebeknek nevük alatt, kik minekünk atyánkfiai és az egyházbeli népeknek követi, kik az Krisztusnak dicsőségére vannak.


24. vers

annak okáért mutassátok meg az egyházbeli népeknek előtte is őhozzájuk az ti atyafiúi szerelmeteknek jelenségét, melyről tifelőletek dicsekedtem.

Fejezetek:


Könyvek