Ézsaiás próféta könyve

Fejezetek:

… 7 8 9 10 11 …   ⇤ ← 9 → ⇥

1. vers

A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát, a homály földjén lakókra világosság ragyog.

→ Ézs 58,8; Ézs 60,1; Mt 4,15; Lk 1,79; 2Kor 4,6; 1Pt 2,9

2. vers

Te megszaporítod a népet, nagy örömöt szerzel neki. Úgy örülnek színed előtt, ahogyan aratáskor szoktak örülni; ahogyan vigadni szoktak, akiknek zsákmányt osztanak.

→ Zsolt 4,8; Zsolt 126,2

3. vers

Mert terhes igáját, a hátát verő botot, sanyargatójának vesszejét összetöröd, mint Midján napján.

→ Bír 7,1; Zsolt 83,10; Ézs 10,26

4. vers

Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz.

→ Zsolt 46,10; Zsolt 76,4

5. vers

Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!

→ Zsolt 132,11; Ézs 1,27; Ézs 11,1; Ézs 37,32; Jer 23,5; Dán 7,14; Mik 4,3; Mik 5,1; Lk 1,32; Lk 2,10; 2Sám 7,12; 2Kir 19,31; Zsolt 72,1; Jn 12,34; ApCsel 2,30

6. vers

Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt!

7. vers

Egy igét küldött Jákóbnak az Úr, és az eljutott Izráelhez,

8. vers

hogy megtudja az egész nép, Efraim és Samária lakossága, amely gőgösen és dölyfös szívvel mondja:

9. vers

Téglák omlottak le, de mi faragott kőből építünk! Vadfügefákat vágtak ki, de mi cédrusokkal pótoljuk!

10. vers

Fölbujtja ellene az Úr Recín vezéreit, és ráuszítja ellenségeit:

→ 2Kir 15,29; 2Kir 16,9; Ézs 5,26

11. vers

az arámokat elölről, a filiszteusokat hátulról, és falják Izráelt tele szájjal. Mindezzel nem múlt el haragja, és keze még ki van nyújtva.

12. vers

De ez a nép nem tért meg ostorozójához, és nem kereste a Seregek Urát.

→ Ézs 6,10; Jer 5,3

13. vers

Ezért kiirtotta az Úr Izráelből a fejet és a farkat, a pálmát és a kákát egyszerre.

→ Ézs 10,33

14. vers

A vén és a főrendű a fej, a hazugságot tanító próféta pedig a farok.

→ Ézs 19,15

15. vers

Mert tévútra vezették ezt a népet vezetői, és megzavarodtak azok, akiket vezettek.

→ Ézs 3,12; Jer 6,14; Mt 23,16

16. vers

Ezért nem örül ifjainak az Úr, nem könyörül árváin és özvegyein, mert mindenki elvetemült gonosztevő, és minden száj bolondságot beszél. Mindezzel nem múlt el haragja, keze még ki van nyújtva.

→ Zsolt 12,2; Zsolt 14,1; Mt 12,34; Róm 3,10

17. vers

Mert föllángol a gonoszság, mint a tűz, megemészti a tövist és a gazt. Meggyújtja az erdő bozótját, gomolyogva száll föl a füstje.

→ Ézs 47,14; Mt 3,12; Mt 13,30

18. vers

A Seregek Urának haragja miatt borul lángba az ország, a nép pedig tűz martaléka lesz; senki sem könyörül a másikon.

19. vers

Jobbjába is beleharap, mert olyan éhes, balját is megenné, mert nincs mivel jóllaknia; saját karjáról is leenné mindenki a húst:

→ 5Móz 28,53; 2Kir 6,28; Jer 19,9

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66