Ézsaiás próféta könyve

Fejezetek:

… 11 12 13 14 15 …   ⇤ ← 13 → ⇥

1. vers

Fenyegető jövendölés Babilon ellen, amelyet látomásban kapott Ézsaiás, Ámóc fia:

→ Ézs 21,1; Ézs 47,1; Jer 50,1; Jer 51,1

2. vers

Jelezzetek a kopár hegyről, hangosan kiáltsatok nekik! Integessetek, hogy vonuljanak be a nemesek kapuin!

→ Ézs 5,26

3. vers

Én már parancsot adtam megszentelt harcosaimnak, és elhívtam vitézeimet, akik végrehajtják haragomat, és vigadoznak fenségemnek.

4. vers

Zúgás hallik a hegyeken, nagy nép zúgásához hasonló, országok morajlása hallik, összegyűlt nemzetek morajlása. A Seregek Ura megszemléli a harcra kész sereget.

5. vers

Jönnek messze földről, az ég széléről: az Úr és vele haragjának eszközei, hogy elpusztítsák az egész földet.

→ Ézs 10,5; Jer 50,25

6. vers

Jajgassatok, mert közel van már az Úr napja, pusztulás jön a Mindenhatótól.

→ Jóel 1,15; Jóel 2,1; Mt 3,7; Jel 6,17; Jel 11,18

7. vers

Ezért ellankad minden kéz, megdermed minden ember szíve.

→ Ez 7,17

8. vers

Megrémülnek, kínzó fájdalmak fogják el őket, vonaglanak, mint a vajúdó asszony. Riadtan néznek egymásra, és az arcuk ég a szégyentől.

→ Zsolt 48,7; Ézs 26,17; Jer 49,24; Jer 50,43; Jn 16,21

9. vers

Jön már az Úr napja kegyetlenül, féktelen, izzó haraggal. Pusztává teszi a földet, kipusztítja róla a vétkeseket.

10. vers

Az ég csillagai és csillagképei nem ragyogtatják világosságukat. Sötét lesz a fölkelő nap, nem fénylik a hold világa.

→ Ézs 34,4; Ez 32,7; Jóel 2,10; Jóel 4,15; Ám 8,9; Mt 24,29; Mk 13,24; Lk 21,25; Jel 6,12; Jel 8,12

11. vers

Megbüntetem a világ gonoszságát, a bűnösök bűnét. Véget vetek a kevélyek gőgjének, az erőszakosok gőgösségét megalázom.

→ Ézs 2,11; Ézs 10,12; Jer 50,29; Dán 4,27; ApCsel 12,22

12. vers

Ritkábbá teszem a halandót a színaranynál, és az embert Ófír aranyánál.

13. vers

Ezért megrendítem az eget, és megindul helyéből a föld a Seregek Urának dühétől, izzó haragjának napján.

→ Hag 2,6

14. vers

Akkor majd mint a felzavart gazella, és mint a nyáj, amelyet nem terelget senki, mindenki elindul a maga népe felé, mindenki szertefut a maga hazájába.

→ Jer 50,16

15. vers

Mindenkit leszúrnak, akit csak elérnek, akit megfoghatnak, karddal ejtik el.

16. vers

Csecsemőiket szemük láttára a falhoz verik, házaikat kifosztják, asszonyaikat megerőszakolják.

→ Zsolt 137,9; Hós 10,14; Hós 14,1; Náh 3,10

17. vers

Íme, ellenük indítom a médeket, akik ezüsttel nem törődnek, és aranyban nem gyönyörködnek.

→ Ézs 45,1; Jer 51,28

18. vers

Íjukkal leterítik az ifjakat, és nem irgalmaznak az újszülötteknek; nem szánják meg a gyermekeket.

→ 2Kir 15,16; Jel 18,2; 2Kir 8,12

19. vers

Úgy jár majd Babilon, az országok ékessége, a káldeusok fenséges dísze, ahogyan elpusztította Isten Sodomát és Gomorát.

→ 1Móz 19,24; Ézs 1,9; Jer 50,40

20. vers

Nem telepszik le ott többé senki, nem lakik ott senki a jövő nemzedékek során. Nem sátoroz ott az arab, nem deleltetnek ott pásztorok,

→ Ézs 34,13; Jer 50,39

21. vers

hanem pusztai vadak tanyáznak ott, és baglyokkal telnek meg házaik. Struccok laknak majd ott, és démonok szökdelnek ott.

22. vers

Hiénák üvöltöznek kastélyaikban, gyönyörű palotáikban sakálok. Bizony, hamar eljön ennek az ideje, nem késnek napjai!

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66