Ézsaiás próféta könyve

31. fejezet


Fejezetek:


Jeruzsálemet megmenti az Úr


1. vers

Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért, akik lovakban reménykednek! A harci kocsik tömegében bíznak, és az abba fogott lovak nagy erejében; de nem tekintenek Izráel Szentjére, nem folyamodnak az Úrhoz.

Ézs 30,2; Ézs 36,6


2. vers

De ő is bölcs, és veszedelmet hoz, nem másítja meg szavát, hanem rátámad a gonoszok házára, és azokra, akik segítséget ígértek a gonosztevőknek.

4Móz 23,19; 1Sám 15,29; Mik 5,9; 1Kor 2,4


3. vers

Hiszen Egyiptom csak ember, nem Isten! Lova is csak test, nem pedig lélek! Ha kinyújtja kezét az Úr, elbukik a segítő, és elesik, akinek segített: mindnyájan együtt pusztulnak el.

Zak 4,6


4. vers

Mert ezt mondta nekem az Úr: Ahogyan morog az oroszlán, az erős, fiatal hím a zsákmánya fölött, ha összegyűl is ellene valamennyi pásztor, és nem retten meg kiáltozásuktól, nem hunyászkodik meg a lármától, amit csapnak: úgy száll le a Seregek Ura, hogy harcoljon Sion hegyéért és dombjáért.


5. vers

Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja.

5Móz 32,11; Zsolt 91,4; Mal 3,20; Mt 23,37


6. vers

Térjetek meg ahhoz, akitől oly messze távolodtatok, Izráel fiai!

Jer 25,5; Ez 18,32; Hós 12,7; Hós 14,2; ApCsel 3,19


7. vers

Azon a napon mindenki megveti ezüstbálványait és aranybálványait, amelyeket bűnös kezeitekkel készítettetek.

Ézs 2,20; Ézs 30,22


8. vers

Elbukik Asszíria, de nem férfiak kardjától, nem emberek kardja pusztítja el. Menekülnie kell a kard elől, ifjainak pedig kényszermunkára kell menniük.

Ézs 10,31; Ézs 37,36


9. vers

Kőszála riadtan menekül, vezérei rettegve hagyják el a zászlót. Így szól az Úr, kinek tüze a Sionon, kemencéje Jeruzsálemben van.

5Móz 4,24; 5Móz 32,31; Ézs 29,1; Ézs 30,33

Fejezetek:


Könyvek