Ézsaiás próféta könyve

22. fejezet


Fejezetek:


Jeruzsálem megaláztatása


1. vers

Fenyegető jövendölés a látomás völgye ellen: Mi történt veled, hogy mindenki a háztetőkre ment?


2. vers

Csupa lárma, zajongás a város, vigadozik a vár! A halálra sebzetteket nem kard sebezte meg, halottaid nem harcban estek el.


3. vers

Vezetőid mind egy szálig elmenekültek, nyíllövés nélkül kerültek fogságba. Mind fogságra jutottak, akiket csak megtaláltak, bármily messze futottak.


4. vers

Azért ezt mondom: Ne nézzetek rám, keservesen sírok! Ne zaklassatok vigasztalásotokkal, hiszen népem pusztulóban van!

Jer 8,23


5. vers

Mert zűrzavar, eltiprás és kavarodás napja jön az Úrtól, a Seregek Urától a látomás völgyére. Aláássák a falat, és kiáltás hangzik a hegy felé.


6. vers

Élám fölveszi tegzét, jön harci kocsikkal, emberekkel, lovasokkal, Kír is pajzsot ragad.


7. vers

Gyönyörű völgyeid megtelnek harci kocsikkal, a lovasok felsorakoznak a kapu előtt.

1Kir 5,14


8. vers

Leleplezték Júda védelmét: megszemlélitek azon a napon az Erdő házának fegyvertárát,


9. vers

meglátjátok, mily sok rés van Dávid városán, és összegyűjtitek az Alsó-tó vizét.

2Sám 5,9; 2Kir 20,20; 2Krón 32,3; Ézs 7,3


10. vers

Összeírjátok Jeruzsálem házait, egyes házakat leromboltok, hogy megerősítsétek a várfalat.

Jer 33,4


11. vers

Medencét csináltok a két várfal között a Régi-tó vizének. De aki ezt cselekszi, azzal nem törődtök, és nem látjátok meg azt, aki régóta készíti!

2Kir 25,4; Neh 3,15; Ézs 7,9; Ézs 30,15


12. vers

Az Úr, a Seregek Ura azon a napon sírásra és gyászolásra hív, kopaszra nyírásra és zsákba öltözésre.

Ám 8,10


13. vers

De csak vigasság és öröm van! Marhát vágnak, juhot ölnek, falják a húst, isszák a bort: „Együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk!”

1Kor 15,32; Ézs 56,12; Ám 6,4


14. vers

Kijelentette nekem a Seregek Ura, hogy nem engesztelődik meg irántatok emiatt, amíg meg nem haltok! – mondja az Úr, a Seregek Ura.


Sebná helyett Eljákím lesz az udvarmester


15. vers

Így szól az Úr, a Seregek Ura: Menj el az udvarmesterhez, ehhez a Sebnához, a királyi palota gondnokához, és mondd:

Ézs 36,3; Ézs 37,2


16. vers

Honnan vetted a jogot, vagy ki engedte meg neked, hogy itt készíts magadnak sírboltot? Magas helyen készítetted sírodat, sziklában jelöltél ki magadnak hajlékot!


17. vers

Pedig keményen megragad téged az Úr, és messzire elhajít.


18. vers

Csomóba göngyölít, és labdaként elhajít egy igen tágas földre. Ott halsz meg, oda kerülnek pompás szekereid, te, urad házának gyalázata!

Eszt 6,7; 1Móz 41,43


19. vers

Megfosztalak tisztségedtől, kidoblak az állásodból.


20. vers

Azután Eljákímot, Hilkijjá fiát nevezem ki szolgámmá,

2Kir 18,18


21. vers

palástodat rá adom, övedet rá erősítem, és neki adom hatalmadat. Ő viseli gondját Jeruzsálem lakóinak és Júda házának.

1Móz 45,8


22. vers

Az ő vállára teszem Dávid palotájának kulcsát. Amit kinyit, nem tudja bezárni senki, és amit bezár, nem tudja kinyitni senki.

Mt 16,19; Jel 3,7


23. vers

Szilárd helyre erősítem, mint valami szöget; ott lesz a díszhely atyjának házában.

Zak 10,4


24. vers

Őrá aggatják atyja házának minden ékességét, utódait és leszármazottait, minden apró edényt, a tálakat és mindenféle korsót.


25. vers

De így szól a Seregek Ura: Egyszer majd kilazul a szilárd helyre erősített szög, letörik és leesik, a teher pedig, amely rajta volt, összetörik. Megmondta az Úr!

Fejezetek:


Könyvek