Ézsaiás próféta könyve
52. fejezet
A szabadulás örömhíre
1. vers
Ébredj, ébredj, Sion, szedd össze erődet! Öltözz ékes ruhába, Jeruzsálem, te szent város, mert nem jön már ide többé körülmetéletlen és tisztátalan.
→
Ézs 35,8;
Ézs 60,21;
Ez 44,9;
Jel 21,2
2. vers
Rázd le magadról a port, kelj föl, fogságba vitt Jeruzsálem, oldd le nyakadról bilincsedet, Sion fogságba vitt lánya!
4. vers
Mert ezt mondja az én Uram, az Úr: Egykor Egyiptomba került népem, és jövevény volt ott, aztán Asszíria sanyargatta, pedig semmit sem fizetett érte.
→
1Móz 46,5;
2Kir 17,6;
Ézs 10,5
5. vers
Most pedig mit tegyek – így szól az Úr –, hiszen ingyen vitték el népemet?! Ujjonganak, akik uralkodnak rajta – így szól az Úr –, és gyalázzák nevemet szüntelen, mindennap.
→
Ez 36,20;
Róm 2,24;
2Pt 2,2
6. vers
Ezért majd megismeri népem a nevemet azon a napon, hogy én vagyok az, aki így szólt: Itt vagyok!
8. vers
Hallgasd csak! Őrállóid hangosan kiáltanak, együtt ujjonganak, mert saját szemükkel látják, hogy visszatér az Úr a Sionra.
→
Ézs 62,6;
Ez 3,17
9. vers
Vígan ujjongjatok mindnyájan, Jeruzsálem romjai! Mert megvigasztalta népét az Úr, megváltotta Jeruzsálemet!
→
Ézs 40,1;
Ézs 51,3
11. vers
Távozzatok, távozzatok, vonuljatok ki onnan, tisztátalan dolgot ne érintsetek! Vonuljatok ki belőle, tisztítsátok meg magatokat, akik az Úr edényeit hordozzátok!
→
Ézs 48,20;
Jer 50,8;
Jer 51,6;
2Kor 6,17;
Jel 18,4
A félreismert szolga diadala
14. vers
Sokan csak iszonyodtak tőle, annyira torz volt; nem volt már emberi a külseje, kinézete nem volt emberhez hasonló.
15. vers
De bámulatba ejt majd sok népet, királyok is befogják előtte szájukat, mert olyan dolgot látnak, amiről senki sem beszélt nekik, olyasmit tudnak meg, amiről addig nem hallottak.
→
Ézs 65,1;
Róm 15,21;
1Kor 2,9
Könyvek
