Ézsaiás próféta könyve

11. fejezet

Fejezetek:

A Messiás békét hoz a földre

Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről.

→ Ézs 6,13; Zak 6,12; Mt 2,23; ApCsel 13,22; Zsid 7,14; Jel 5,5; Jel 22,16

Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.

→ Mt 3,16; Ef 1,17; 1Pt 4,14

3. vers

Az Úr félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt,

→ Jn 2,25; Jn 7,24

4. vers

hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst.

→ Zsolt 2,9; Zsolt 18,16; Zsolt 29,7; Zsolt 72,2; Ef 6,17; 2Thessz 2,8; Jel 2,16; Jel 19,11; Jób 4,9

5. vers

Igazság lesz derekának öve, csípőjének öve pedig a hűség.

→ Zsolt 85,11; Hós 2,18; Ef 6,14

6. vers

Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket.

→ Ézs 65,25

7. vers

A tehén a medvével legel, kölykeik együtt heverésznek, az oroszlán pedig szalmát eszik, mint a marha.

8. vers

A csecsemő a viperalyuknál játszadozik, és az alig elválasztott gyermek mérges kígyó üregébe dugja a kezét.

9. vers

Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki, betölti a földet az Úr ismerete, ahogyan a tengert víz borítja.

→ Jer 31,33; Ez 34,25; Hab 2,14

10. vers

Azon a napon Isai gyökeréhez fognak járulni a nemzetek, mert ő lesz a zászlaja a népeknek, és székhelye dicsőséges lesz.

→ Ézs 2,2; Ézs 42,6; Mik 4,1; Róm 15,12; Jel 5,5; Jel 22,16

A szétszórt Izráel összegyűjtése

11. vers

Azon a napon másodszor is kinyújtja kezét az Úr, hogy visszavásárolja népe maradékát, amely megmarad Asszíriában és Egyiptomban, Patrószban, Etiópiában és Élámban, Sineárban meg Hamátban és a tenger szigetein.

→ 5Móz 30,1; Neh 1,8; Jer 32,37

12. vers

Jelt ad a népeknek, és összegyűjti Izráel szétszórt fiait, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről.

→ Ézs 43,5; Ézs 66,18; Jer 30,10

13. vers

Megszűnik Efraim irigysége, vége lesz Júda ellenségeskedésének. Efraim nem irigykedik Júdára, Júda sem lesz Efraim ellensége.

→ Ézs 9,20; Ez 37,15

14. vers

Repülnek a tenger felé a filiszteusok lejtőjén, együtt ejtik prédául a keleti népet. Ráteszik kezüket Edómra és Móábra, és Ammón fiai nekik engedelmeskednek.

15. vers

Az Úr pedig kiszárítja Egyiptom tengerének öblét. Öklével megfenyegeti az Eufráteszt, forró szelével hét ágra vágja, és saruval is járhatóvá teszi.

→ Jel 16,12

16. vers

Olyan útja lesz népe maradékának, az Asszíriában megmaradtaknak, amilyen Izráelnek volt, amikor kijött Egyiptomból.

→ 2Móz 14,26