Szent Lukács evangéliuma
12. fejezet
1. vers
mikoron kedig sok seregek gyülekeztek volna úgyannyira, hogy egymást nyomdoknák, kezdé mondani az ő tanítványinak kiváltképpen: megőrizzétek magatokat a farizeusoknak kovászától, mely az képmutatás!
2. vers
mert semmi nincsen elfedezve, mely ki ne jelentessék, és semmi elrejtve, ki meg ne tudassék.
3. vers
mert amelyeket sötétbe mondottatok, a világoson hallatik meg. és valamit fülbe szóltatok az ágyas házba, a háztetőbe prédikáltatik.
4. vers
mondom kedig nektek, én barátimnak: meg ne rettenjetek azoktól, kik megölik a testet, és annakutána semmi nincs, mit továbbá tehessenek.
5. vers
ím, megmutatom nektek, kitől féljetek: féljetek attól, ki minekutána megölend, hatalma vagyon bocsátni pokolra. úgy mondok nektek, azt féljétek!
6. vers
nemde öt verebet árulnak-e két kis pénzen, és annak egyik nincsen elfeledve Isten előtt?
7. vers
nektek kedig a fejeteken való hajszálak is meg vannak számlálva. ne féljetek azért, sok verebeknél becsületesbek vagytok ti!
8. vers
mondom kedig nektek, minden valaki valland engemet emberek előtt, Embernek Fia is vallja azt Istennek angyali előtt.
9. vers
aki kedig megtagad engemet emberek előtt, megtagadtatik Istennek angyali előtt.
10. vers
és minden valaki mondand valami szót Embernek Fia ellen, megbocsáttatik neki. annak kedig, ki Szentlélek ellen káromlást teend, meg nem bocsáttatik.
11. vers
mikoron kedig visznek titeket a zsinagógákba a főnépek és fejedelmek eleibe, ne legyetek szorgalmatosak, mi módon avagy mit feleljetek, avagy mit mondjatok,
12. vers
mert az Szentlélek azon órába megtanít titeket, mit kelljen mondanotok.
13. vers
mondá kedig neki egy a sereg közül: Mester, mondjad az én atyámfiának, hogy ossza meg velem az örökségét!
14. vers
mondá ő annak: ember, ki tett engem osztóvá avagy bíróvá köztetek?
15. vers
és mondá nekik: lássatok, és magatokat őrizzétek meg minden fösvénységtől, mert valakinek életi nem azoknak bővelkedéséből függ, akiket bír.
16. vers
monda kedig nekik egy hasonlatosságot imígyen szólván: egy gazdag embernek mezeje hoza bőséges terméseket.
17. vers
és gondolja vala ő magába mondván: mit tegyek, ha nincsen hova raknom az én mezőm hasznát?
18. vers
azt művelem, hogy elbontom az én csűrömet, és nagyobban csinálom, és oda gyűjtök mindeneket, melyek termettek nekem, és jószágomat is.
19. vers
és mondok az én lelkemnek: lelkem, elég sok jód vagyon berakva, melyekkel megéred sok esztendeig, nyugodjál, egyél, igyál, lakjál!
20. vers
mondá kedig neki Isten: bolond, ez éjjel megkérik lelkedet tőled, akiket kedig szerzettél, kié lesznek?
21. vers
így vagyon, aki kincset gyűjt, és nem gazdag Istenhez.
22. vers
mondá kedig az ő tanítványinak: azért mondom nektek, ne legyetek szorgalmatosak életetekről, mit egyetek, se testetekről, mit vegyetek rá!
23. vers
a lélek nagyobb az eledelnél, és a test nagyobb a ruhánál.
24. vers
nézzétek meg a hollókat, mert nem vetnek, sem aratnak, kiknek nincsen pincéjük, sem csűrük, és az Isten elélteti azokat. mennyivel inkább becsületesbek vagytok ti azoknál?
25. vers
kicsoda kedig közületek, ki az ő szorgalmatosságával adhat egy arasznyit az ő állapotjához?
26. vers
ha azért csak legkisebbet sem tehettek, a többiről mire vagytok szorgalmatosak?
27. vers
nézzétek meg a liliomokat, mint növekednek: nem munkálódnak, sem fonnak. mondom kedig nektek, hogy még Salamon is minden ő dicsőségébe nem öltözött úgyan, mint ezeknek egyik.
28. vers
ha kedig a szénát, ki ma a mezőn vagyon, és holnapon a kemencébe vetik, Isten így ruházza, mennyinél inkább titeket, kicsiny hitűek?
29. vers
és ti ne keressétek, mit egyetek, avagy mit igyatok, és ne vitessetek igen fel!
30. vers
mert mindezeket ez világnak népei keresik. a ti Atyátok kedig tudja, hogy ezekre szükségtek vagyon.
31. vers
sőt, inkább keressétek először Istennek országát és az ő igazságát, és ezek mind hozzá adatnak nektek.
32. vers
ne féljetek, kicsiny sereg, mert úgy lett kellemetes a ti Atyátoknak, hogy országot adna nektek!
33. vers
adjátok el, mi birtotok alatt vagyon, és adjatok alamizsnát! csináljatok oly tüszőket, melyek meg nem avulnak, elfogyhatatlan kincset mennyországba, hova a lopó nem megyen, sem a moly meg nem rágja.
34. vers
mert valahol kincsetek vagyon, az ti szívetek is ott leszen.
35. vers
legyenek a ti ágyéktok felövezve, és égő szövétnekek a ti kezetekbe.
36. vers
és ti hasonlatosak legyetek az oly emberekhez, kik várják az ő urukat, mikoron megtér a menyegzőből, hogy mikoron eljövend, és zörgetend, mindjárast megnyissák neki.
37. vers
boldogok a szolgák, melyeket, mikoron az ő uruk eljő, vigyázva talál. bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, és leülteti azokat, és járulván szolgál nekik.
38. vers
és hogyha eljő az éjnek másodrészén, avagy harmadrészén jő el, és azonképpen találandja, boldogok azok a szolgák.
39. vers
azt kedig tudjátok, hogy mikoron tudná az családos ember, mely órába jő el a lopó, bizonyával vigyázna, és nem hagyná megásni házát.
40. vers
ti is azért készen legyetek, mert mely órába nem alítjátok, eljő Embernek Fia.
41. vers
mondá kedig neki Péter: Uram, csak nekünk mondod-e ez példát, avagy mindeneknek?
42. vers
mondá Úr neki: kit alítasz lenni bölcs és tudós sáfárnak, kit az Úr bízott az ő családján, hogy mikoron ideje leszen, eledelt adjon nekik?
43. vers
boldog az a szolga, melyet, mikoron az ő ura eljő, talál ilyen módon művelkedőt.
44. vers
bizony mondom nektek, hogy mindeneket, kiket bír, rábíz.
45. vers
hogyha kedig valamely gonosz szolga fogja az ő szívébe mondani: későn jő meg az én uram, és fogja verni a szolgákat és szolgálóleányokat, fog enni és innia és megrészegülni.
46. vers
a szolgának ura megjő a napon, melyen nem reméli, és az órába, melyet nem tud. és megosztja őtet, és az ő fél részét veti a hitetlenekkel.
47. vers
az oly szolga kedig, ki megismerte az ő urának akaratját, és magát nem szabta hozzá, és nem tett az ő akaratja szerint, igen megveretik.
48. vers
de aki nem ismerte, és méltókat cselekedett, kevés ütésekkel veretik. mert mindennek, kinek sokat adtanak, sokat kérnek meg tőle. és kinek sokat ajánlottak, többet kérnek meg attól.
49. vers
tűz bocsátni jöttem ez földre. és mit akarok, hanem hogy felgyulladjon?
50. vers
vagyon kedig keresztség, kibe meg kell titeket keresztelnem. és miképpen gyötrettem, míg el nem végeztetik.
51. vers
azt alítjátok-e, hogy békesség bocsátni jöttem ez földre? nem, hanem azt mondom nektek, hogy elválasztást.
52. vers
mert lesznek innen tova öten egy házba megoszolván, hárman kétfelé, és ketten háromfelé oszolnak.
53. vers
az atya a fiú ellen, és a fiú az atyja ellen, az anya leánya ellen, és leánya anyja ellen, a napa menye ellen, és menye napa ellen.
54. vers
mond vala kedig a seregeknek: mikoron ködöt látandotok, feltámadtat napnyugat felől, legottan mondjátok: záporeső jő, és úgy leszen.
55. vers
és mikoron a déli szél fú, azt mondjátok, hogy meleg leszen, és megleszen.
56. vers
képmutatók, az égnek és földnek színét meg tudjátok választani, ezt ez időt kedig mire nem választjátok meg?
57. vers
mire hogy tinnenmagatoktól nem tesztek ítéletet felőle, ami igaz?
58. vers
mikoron kedig mégy az te pereseddel egy úton a fejedelemhez, azon légy, hogy megszabadulj tőle, mert netalántán a bíró eleibe vonszon tégedet, a bíró fog adni a kínzónak, a kínzó fogjon a tömlőcbe tenni.
59. vers
mondom neked, ki nem mégy onnét, mígnem megadod az legutolsó kis fillért is.
Könyvek
