Szent Lukács evangéliuma
4. fejezet
1. vers
Jézus kedig teljes Szentlélekkel megtére Jordán mellől, és kényszerítteték Léleknek miatta a pusztába,
2. vers
és negyven napokon kísértetik vala az ördögtől, mely napokon semmit nem evék. és mikoron az napok beteltenek volna, megéhezék.
3. vers
és mondá neki az ördög: ha Istennek Fia vagy, mondjad imez kőnek, hogy legyen kenyérré!
4. vers
és felele neki Jézus mondván: meg vagyon írván: nemcsak kenyérrel él ember, de Istennek minden beszédével.
5. vers
és vivé őtet az ördög egy magas hegyre, és megmutatá neki ez földnek kerekségének minden országit egy punkt időbe,
6. vers
és mondá neki az ördög: neked adom ezt ez hatalmat mindenestől, és ezeknek dicsőségét, mert énnekem vannak adván, és kinek én akarom, annak adom.
7. vers
azért ha te imádandasz engemet leborulván énelőttem, ezek mint tieid lesznek.
8. vers
és felele Jézus, mondá neki: menj utánam sátán, mert meg vagyon írván: az te Uradat, Istenedet imádjad, és csak azt tiszteljed!
9. vers
és vivé őtet Jeruzsálembe, és állatá őtet a templom tetejére, mondá neki: ha Istennek Fia vagy, bocsásd alá innét magadat!
10. vers
mert meg vagyon írva, hogy az ő angyalinak parancsolt tefelőled, hogy megtartsanak tégedet,
11. vers
és kezükbe vesznek téged, hogy meg ne sértsed kőbe az te lábadat.
12. vers
és felele Jézus, mondá neki: meg vagyon mondván: ne kísértsed Uradat, Istenedet!
13. vers
és minden kísértést elvégezvén elmene őtőle az ördög ideig.
14. vers
és tére Jézus Szentlélek ihléséből Galileába. és kimene őfelőle az hír mind az egész tartományon.
15. vers
és ő tanít vala az ő zsinagógájukba, és mindenektől dicsőíttetik vala.
16. vers
és jöve Názáretbe, hol feltartatott vala, és bemene az ő szokása szerint szombat napon az zsinagógába, felkele, hogy olvasna.
17. vers
adák neki Izajás próféta könyvét, és mihelyen felnyitá az könyvet, talála egy helyet benne, holott azt írták vala:
18. vers
Úrnak lelke énrajtam, azért hogy megkent engemet, hogy szegényeknek evangéliumot hirdessek. bocsátott engemet, hogy megvigasszam, kik bánatos szívvel vannak, hogy hirdessek foglyoknak megszabadulást, vakoknak látást, berekesztetteknek megnyitást,
19. vers
hogy Úrnak kellemetes prédikálanék.
20. vers
és az könyvet betevén megadá a szolgának, és leüle. és az zsinagógába mindenek szemei rá valának figyelmetesek.
21. vers
kezdé kedig nekik mondani: ma teljesedett be ez Írás az ti fületekbe.
22. vers
és mindnyájan bizonyságot adnak vala neki, és csodálkoznak vala az ő beszédének malasztján, mely az ő szájából származik vala, és mondnak vala: nemde József fia-e ez?
23. vers
és mondá nekik: bizonyával az hasonlatosságot mondjátok énnekem: orvos gyógyíts magadat! valamit hallottunk, hogy műveltél Kafarnaumba, műveld itt is, a te hazádba!
24. vers
mondá kedig: bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem volt kellemetes az ő hazájába.
25. vers
de igazsággal mondom nektek, sok özvegyek valának Illésnek napjaiba Izrael között, mikoron betétetett vala a mennyország három esztendeig és hat hónapig, mikoron lett volna nagy éhség minden földön,
26. vers
és azok közül egyikhez sem bocsáttaték Illés, hanem csak Szidon tartománynak Szárepta nevű városába egy özvegyasszonyhoz.
27. vers
és sok poklosok valának Izrael között Elizeus próféta idejében, és azok közül senki meg nem tisztula, hanem csak Naamán, Szíriából való.
28. vers
és mindnyájan a zsinagógába megtelének haraggal, hogy ezt hallák.
29. vers
és feltámadának, és kiveték őtet a városból, és vivék mind az hegynek tetejéig, melyen az várost építették vala, hogy onnét levetnék.
30. vers
ő kediglen általuk menvén közöttük elmegyen vala.
31. vers
és jöve Kafarnaumba Galileának városába, és ott őket tanítja vala szombat napokon.
32. vers
és elálmélkodnak vala az ő tudományán, mert az ő beszéde vala egybeszerkesztetve hatalommal.
33. vers
és vala a zsinagógába egy ember, kibe vala ördögnek förtelmes lelke, ez felüvölte nagy felszóval mondván:
34. vers
no, azért mi közünk vagyon veled nekünk názáretbeli Jézus? azért jöttél-e, hogy elvezess minket? tudlak, ki vagy: Istennek amaz szenti.
35. vers
és megfeddé őtet Jézus mondván: némulj meg, és menj ki őbelőle! és mikoron leejtette volna őtet az ördög, kimene belőle, de semmit neki nem árta.
36. vers
és lőn félelem mindeneken, és szólnak vala önköztük mondván: micsoda beszéd ez? mert ugyan hatalommal és hatalmassággal parancsol a förtelmes lélkeknek, és kimennek?
37. vers
és viselik vala az ő hírét minden helyen és mindenfelé a határos tartományokon.
38. vers
mikoron felkelt volna kedig Jézus a zsinagógából, bemene Simonnak házába, holott Péternek napát igen leli vala az hideg, és kérék őtet az asszonyért.
39. vers
és állván őfelette megfeddé az hideget, és a hideg elhagyá őtet. mindjárast kedig felkelvén szolgál vala nekik.
40. vers
mikoron kedig a nap elnyugodnék, mindenek, kiknek betegük volna különb-különb betegségekkel, őhozzá hozzák vala. és ő mindenikre kezét rávetvén meggyógyítja vala őket.
41. vers
az ördögök is kimennek vala sokakból üvöltvén és mondván: te vagy a Krisztus, amaz Istennek Fia! és megfeddvén nem hagy vala nekik szólni, mivelhogy tudják vala, hogy ő volna a Krisztus.
42. vers
az nap meglévén kedig kimegyen vala a pusztába, és a seregek keresik vala őtet, és jövének mindaddig, hol ő vala, és megtartóztatják vala őtet, hogy el ne menne tőlük.
43. vers
kiknek ő mondá: más városoknak is szükség nekem, hogy hirdessem evangélium által Istennek országát, mert azért bocsáttattam.
44. vers
és prédikál vala Galileának zsinagógáiba.
Könyvek
