Szent Lukács evangéliuma

chapter 12


Chapters:


verse #1

mikoron kedig sok seregek gyülekeztek volna úgyannyira, hogy egymást nyomdoknák, kezdé mondani az ő tanítványinak kiváltképpen: megőrizzétek magatokat a farizeusoknak kovászától, mely az képmutatás!


verse #2

mert semmi nincsen elfedezve, mely ki ne jelentessék, és semmi elrejtve, ki meg ne tudassék.


verse #3

mert amelyeket sötétbe mondottatok, a világoson hallatik meg. és valamit fülbe szóltatok az ágyas házba, a háztetőbe prédikáltatik.


verse #4

mondom kedig nektek, én barátimnak: meg ne rettenjetek azoktól, kik megölik a testet, és annakutána semmi nincs, mit továbbá tehessenek.


verse #5

ím, megmutatom nektek, kitől féljetek: féljetek attól, ki minekutána megölend, hatalma vagyon bocsátni pokolra. úgy mondok nektek, azt féljétek!


verse #6

nemde öt verebet árulnak-e két kis pénzen, és annak egyik nincsen elfeledve Isten előtt?


verse #7

nektek kedig a fejeteken való hajszálak is meg vannak számlálva. ne féljetek azért, sok verebeknél becsületesbek vagytok ti!


verse #8

mondom kedig nektek, minden valaki valland engemet emberek előtt, Embernek Fia is vallja azt Istennek angyali előtt.


verse #9

aki kedig megtagad engemet emberek előtt, megtagadtatik Istennek angyali előtt.


verse #10

és minden valaki mondand valami szót Embernek Fia ellen, megbocsáttatik neki. annak kedig, ki Szentlélek ellen káromlást teend, meg nem bocsáttatik.


verse #11

mikoron kedig visznek titeket a zsinagógákba a főnépek és fejedelmek eleibe, ne legyetek szorgalmatosak, mi módon avagy mit feleljetek, avagy mit mondjatok,


verse #12

mert az Szentlélek azon órába megtanít titeket, mit kelljen mondanotok.


verse #13

mondá kedig neki egy a sereg közül: Mester, mondjad az én atyámfiának, hogy ossza meg velem az örökségét!


verse #14

mondá ő annak: ember, ki tett engem osztóvá avagy bíróvá köztetek?


verse #15

és mondá nekik: lássatok, és magatokat őrizzétek meg minden fösvénységtől, mert valakinek életi nem azoknak bővelkedéséből függ, akiket bír.


verse #16

monda kedig nekik egy hasonlatosságot imígyen szólván: egy gazdag embernek mezeje hoza bőséges terméseket.


verse #17

és gondolja vala ő magába mondván: mit tegyek, ha nincsen hova raknom az én mezőm hasznát?


verse #18

azt művelem, hogy elbontom az én csűrömet, és nagyobban csinálom, és oda gyűjtök mindeneket, melyek termettek nekem, és jószágomat is.


verse #19

és mondok az én lelkemnek: lelkem, elég sok jód vagyon berakva, melyekkel megéred sok esztendeig, nyugodjál, egyél, igyál, lakjál!


verse #20

mondá kedig neki Isten: bolond, ez éjjel megkérik lelkedet tőled, akiket kedig szerzettél, kié lesznek?


verse #21

így vagyon, aki kincset gyűjt, és nem gazdag Istenhez.


verse #22

mondá kedig az ő tanítványinak: azért mondom nektek, ne legyetek szorgalmatosak életetekről, mit egyetek, se testetekről, mit vegyetek rá!


verse #23

a lélek nagyobb az eledelnél, és a test nagyobb a ruhánál.


verse #24

nézzétek meg a hollókat, mert nem vetnek, sem aratnak, kiknek nincsen pincéjük, sem csűrük, és az Isten elélteti azokat. mennyivel inkább becsületesbek vagytok ti azoknál?


verse #25

kicsoda kedig közületek, ki az ő szorgalmatosságával adhat egy arasznyit az ő állapotjához?


verse #26

ha azért csak legkisebbet sem tehettek, a többiről mire vagytok szorgalmatosak?


verse #27

nézzétek meg a liliomokat, mint növekednek: nem munkálódnak, sem fonnak. mondom kedig nektek, hogy még Salamon is minden ő dicsőségébe nem öltözött úgyan, mint ezeknek egyik.


verse #28

ha kedig a szénát, ki ma a mezőn vagyon, és holnapon a kemencébe vetik, Isten így ruházza, mennyinél inkább titeket, kicsiny hitűek?


verse #29

és ti ne keressétek, mit egyetek, avagy mit igyatok, és ne vitessetek igen fel!


verse #30

mert mindezeket ez világnak népei keresik. a ti Atyátok kedig tudja, hogy ezekre szükségtek vagyon.


verse #31

sőt, inkább keressétek először Istennek országát és az ő igazságát, és ezek mind hozzá adatnak nektek.


verse #32

ne féljetek, kicsiny sereg, mert úgy lett kellemetes a ti Atyátoknak, hogy országot adna nektek!


verse #33

adjátok el, mi birtotok alatt vagyon, és adjatok alamizsnát! csináljatok oly tüszőket, melyek meg nem avulnak, elfogyhatatlan kincset mennyországba, hova a lopó nem megyen, sem a moly meg nem rágja.


verse #34

mert valahol kincsetek vagyon, az ti szívetek is ott leszen.


verse #35

legyenek a ti ágyéktok felövezve, és égő szövétnekek a ti kezetekbe.


verse #36

és ti hasonlatosak legyetek az oly emberekhez, kik várják az ő urukat, mikoron megtér a menyegzőből, hogy mikoron eljövend, és zörgetend, mindjárast megnyissák neki.


verse #37

boldogok a szolgák, melyeket, mikoron az ő uruk eljő, vigyázva talál. bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, és leülteti azokat, és járulván szolgál nekik.


verse #38

és hogyha eljő az éjnek másodrészén, avagy harmadrészén jő el, és azonképpen találandja, boldogok azok a szolgák.


verse #39

azt kedig tudjátok, hogy mikoron tudná az családos ember, mely órába jő el a lopó, bizonyával vigyázna, és nem hagyná megásni házát.


verse #40

ti is azért készen legyetek, mert mely órába nem alítjátok, eljő Embernek Fia.


verse #41

mondá kedig neki Péter: Uram, csak nekünk mondod-e ez példát, avagy mindeneknek?


verse #42

mondá Úr neki: kit alítasz lenni bölcs és tudós sáfárnak, kit az Úr bízott az ő családján, hogy mikoron ideje leszen, eledelt adjon nekik?


verse #43

boldog az a szolga, melyet, mikoron az ő ura eljő, talál ilyen módon művelkedőt.


verse #44

bizony mondom nektek, hogy mindeneket, kiket bír, rábíz.


verse #45

hogyha kedig valamely gonosz szolga fogja az ő szívébe mondani: későn jő meg az én uram, és fogja verni a szolgákat és szolgálóleányokat, fog enni és innia és megrészegülni.


verse #46

a szolgának ura megjő a napon, melyen nem reméli, és az órába, melyet nem tud. és megosztja őtet, és az ő fél részét veti a hitetlenekkel.


verse #47

az oly szolga kedig, ki megismerte az ő urának akaratját, és magát nem szabta hozzá, és nem tett az ő akaratja szerint, igen megveretik.


verse #48

de aki nem ismerte, és méltókat cselekedett, kevés ütésekkel veretik. mert mindennek, kinek sokat adtanak, sokat kérnek meg tőle. és kinek sokat ajánlottak, többet kérnek meg attól.


verse #49

tűz bocsátni jöttem ez földre. és mit akarok, hanem hogy felgyulladjon?


verse #50

vagyon kedig keresztség, kibe meg kell titeket keresztelnem. és miképpen gyötrettem, míg el nem végeztetik.


verse #51

azt alítjátok-e, hogy békesség bocsátni jöttem ez földre? nem, hanem azt mondom nektek, hogy elválasztást.


verse #52

mert lesznek innen tova öten egy házba megoszolván, hárman kétfelé, és ketten háromfelé oszolnak.


verse #53

az atya a fiú ellen, és a fiú az atyja ellen, az anya leánya ellen, és leánya anyja ellen, a napa menye ellen, és menye napa ellen.


verse #54

mond vala kedig a seregeknek: mikoron ködöt látandotok, feltámadtat napnyugat felől, legottan mondjátok: záporeső jő, és úgy leszen.


verse #55

és mikoron a déli szél fú, azt mondjátok, hogy meleg leszen, és megleszen.


verse #56

képmutatók, az égnek és földnek színét meg tudjátok választani, ezt ez időt kedig mire nem választjátok meg?


verse #57

mire hogy tinnenmagatoktól nem tesztek ítéletet felőle, ami igaz?


verse #58

mikoron kedig mégy az te pereseddel egy úton a fejedelemhez, azon légy, hogy megszabadulj tőle, mert netalántán a bíró eleibe vonszon tégedet, a bíró fog adni a kínzónak, a kínzó fogjon a tömlőcbe tenni.


verse #59

mondom neked, ki nem mégy onnét, mígnem megadod az legutolsó kis fillért is.

Chapters:


Books