chapter 11
és lőn, hogy mikoron egy néminemű helyen imádkoznék, hogy elvégezze az imádságot, mondá egy az ő tanítványi közül neki: Uram, taníts minket is imádkozni, miképpen János tanította az ő tanítványit!
és mondá nekik: mikoron imádkoztok, mondjátok: mi Atyánk, ki vagy mennyekbe, szenteltessék te neved! jöjjön te országod! legyen te akaratod, miként mennybe, azonképpen földön is!
mi kenyerünket minden napját adjad nekünk ma!
és bocsássad nekünk mi bűnünket, miként mi is bocsátunk mindeneknek, kik nekünk vétnek! és ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts minket gonosztól!
és mondá nekik: kicsoda közületek, kinek ha leszen egy barátja, és éjfélkoron hozzá megyen, s mond neki: barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret,
mert barátom jött énhozzám az útról, és nincsen mit őeleibe adnom.
és amaz onnét belül megfelelvén mondjon: ne akarj engem mostan megbántani, immár az ajtó betétetett, és az én gyermekim velem vannak ágyas házamba. nem kelhetek fel, hogy adjak neked.
és amaz ha végig maradand zörgetvén, mondom nektek, hogyha felkelvén nem ad neki azért, hogy barátja legyen, demaga az ő meguntatásáért felkel, és ad neki mindent, kire szüksége vagyon.
és én is mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, s meglelitek, zörgessetek, s megnyittatik nektek.
mert minden, ki kéri, elveszi, és ki keresi, megleli, és az zörgetőnek nyittatik meg.
kicsoda kedig tiközületek atya, kitől ha fia kenyeret kér, nemde követ ad-e neki? avagy ha halat, nemde az halért kígyót ad-e neki?
avagy ha tikmonyt kér, nemde skorpiót nyújt-e neki?
ha azért ti mikoron gonoszak vagytok, tudtok jó adományokat adni a ti fiaitoknak, mennyivel inkább az ti mennyei Atyátok ad mennyorszából jó lelket az őtőle kérőknek?
űz vala kedig ördögöt, és az néma vala. és mikoron kiűzte volna az ördögöt, szólni kezde a néma, és elcsodálkozának rajta a seregek.
nekik kedig őközülük mondanak: Beelzebul hatalmával, a fő ördögével űz ördögöket.
és nekik kísértvén jelt kérnek vala tőle mennyországból.
ő kedig, hogy meglátá az ő gondolatjukat, mondá nekik: minden ország, ő maga ellen megoszlott, elpusztul, és ház házra esik.
ha kedig a sátán is ő maga ellen megoszlott, miképpen áll meg az ő országa? mert azt mondjátok, hogy Beelzebul hatalmával űzök ördögöket.
ha kedig én Beelzebul hatalmával űzök ördögöket, a ti fiaitok ki hatalmával űznek? azért ők lesznek ti bírátok.
de ha Istennek hatalmával űzök ördögöket, bizonyával rátok jutok Istennek országa.
mikoron az erős fegyveres megőrizi az ő palotáját, mindenek, kiket bír, békével vannak.
de ha erősb jő nálánál, meggyőzi őtet, minden fegyverit elveszi, akikbe bízik vala, és az ő zsákmányit elosztja.
aki énvelem nincsen, énellenem vagyon, és ki velem együtt nem gyűjt, tékozló.
mikoron a förtelmes lélek kimegyen az emberből, jár vizetlen helyeken keresvén nyugodalmat, és nem találván mond: megtérek az én házamba, melyből kijöttem.
és mikoron eljő, találja azt megtisztítottat seprűkkel,
és akkoron elmegyen, és veszen vele egyéb hét lelkeket, nálánál álnokbakat, és oda bemenvén ott lakoznak. és az embernek utolsó dolgai gonoszbak lesznek az elsőknél.
lőn kedig, hogy mikoron ezeket mondaná, egy néminemű asszonyi állat felemelvén az ő szavát a sereg közül mondá neki: boldog méh, aki téged viselt, és az emlők, melyeket szoptál!
de ő mondá: sőt, inkább boldogok, kik hallgatják Istennek beszédét, és megőrizik azt.
mikoron kedig a seregek egybefolyamnának, kezdé mondani: ez nemzetség gonosz. jelt kíván, és jel nem adatik neki, hanem csak Jónás próféta jele.
mert miképpen Jónás jelül volt a ninivebelieknek, azonképpen leszen Embernek Fia is ez nemzetségnek.
észak felől való királyné asszony felkel ez nemzetségnek férfiaival, és kárhoztatja őket, mert ő jött a földnek végeiről Salamonnak bölcsességét hallani, és íme, itt nagyobb vagyon Salamonnál.
az ninivebeli férfiak felkelnek ítélet napján ez nemzetséggel, és kárhoztatják őtet, mert ők Jónásnak prédikációjára penitenciát tartanak, és íme, itt nagyobb vagyon Jónásnál.
senki nem gyújtja meg az szövétneket, hogy elrejtse, avagy nem teszi a kád alá, hanem a gyertyatartóba, hogy akik bejönnek, lássák a világot.
a te testednek szövétneke a te szemed. ha a te szemed együgyű leend, mind teljes tested világos leszen, ha kedig álnok leszen, a te tested is sötétes leszen.
lássad azért, hogy az világosság, mely tebenned vagyon, sötétség ne legyen!
azért ha a te tested világos leszen, nem lévén nála sötétségnek valami része, teljességgel világos leszen, és miképpen a villámlásnak szövétneke világosít meg tégedet.
és mikoron ezt beszélené, kéré őtet egy farizeus, hogy nála ebédelnék. bemene hozzá, és letelepedék.
a farizeus kedig kezdé magába gondolván mondani, mire nem mosdott volna meg ebéd előtt.
és mondá Úr őneki: mostan, ti farizeusok, ami a pohárnak és tálnak külső részén vagyon, megtisztítjátok. ami kedig tibennetek belül vagyon, teljes ragadozással és álnoksággal.
bolondok, nemde ugyanazon csinálta-e azt is, aki kívül vagyon, mint aki belül vagyon?
demaga ami ugyan tietek, abból adjatok alamizsnát, és íme, mindenek tiszták lesznek nektek.
de jaj nektek, farizeusoknak, kik megdézsmáljátok a mentát és rutát és minden füvet, és elmulatjátok Istennek ítéletit és szerelmét. ezeket kell vala kedig tennetek, és azokat el nem hagynotok.
jaj nektek, farizeusoknak, kik szerettek első székeket a zsinagógákba, és köszönéseket a vásárt.
jaj nektek, írástudók, farizeusok, képmutatók, kik vagytok mint a befedett koporsók, és emberek felül rajta járván nem tudják.
felele kedig egy a törvénytudók közül, s mondá neki: Mester, hogy ezeket mondod, még nekünk is bosszúságot tész vele.
de ő mondá: tinektek is, törvénytudóknak jaj, mert megterheltek embereket terhekkel, melyet el nem viselhetnek, és ti egy ujjal nem illetitek az terheket.
jaj tinektek, kik felrakjátok a prófétáknak koporsóit, a ti atyátok ölték meg kedig azokat.
bizonyával megmutatjátok, hogy akaratosok vagytok az ti atyátoknak cselekedetihez, mert bizonyával ők ölték meg azokat, ti kedig azoknak koporsót csináltok.
annak okáért mondta Istennek bölcsességi is: bocsátok őhozzájuk prófétákat és apostolokat, és őbennük megölnek,
hogy minden prófétáknak vére, mely világ kezdetitől fogva kiontatott, megkerestessék ez nemzetségen,
igaz Ábelnek vérétől fogva mind Zakariásnak véréig, ki elvesze az oltár és templom között. bizony mondom nektek, előkérik ez nemzetségtől.
jaj nektek, törvénytudóknak, kik elvettétek a tudománynak kulcsát, ti be nem mentetek, és azokat is, kik bemennek vala, eltiltátok.
mikoron kedig ezeket mondaná nekik, kezdének a farizeusok és törvénytudók erősen ellene állani, és sokképpen okoskodni ha mit szájából kaphatnának,
mert azon valának, hogy valamit vennének ki belőle, kivel vádolhatnák őtet.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly