chapter 18
mond vala kedig nekik példabeszédet is, a végre, hogy mindenkoron imádkozni kellene, és soha meg nem fáradni mondván:
egy bíró vala egy néminemű városba, mely Istent nem féli vala. emberrel sem gondol vala.
vala kedig egy özvegy asszony is a városba, és hozzá jő vala mondván: tégy igazat nekem az én peresem felől.
és sok ideig nem akarja vala. végre monda önmagába: jóllehet Istent nem félem, sem emberrel nem gondolok,
de miérthogy bántásomra vagyon énnekem ez özvegyasszony, igazat szolgáltatok neki, hogy ennek utána ide ne jöjjön engemet búsítani.
monda kedig Úr: halljátok meg, mit mond ez álnok bíró.
Isten kedig nem teszen-e bosszúállást az ő választottaiért, kik éjjel és nappal hozzá üvöltenek, még ha engedelmes leszen is nekik?
mondom kedig nektek, hogy hamar teszen bosszúállást őérettük. mikoron kedig Embernek Fia eljő, vajon talál-e hitet ez földön?
monda kedig nékikhez, kik önnönmagukban bíznak vala, minthogy igazak volnának, és megutálnak vala egyebeket, ez példa beszédet.
két emberek menének fel a templomba, hogy imádkoznának. egyik farizeus, másik nyilvánvaló bűnős.
az farizeus megállván ilyen módon imádkozik vala magába: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, miképpen emez nyilvánvaló bűnös is.
egy héten kettőt böjtölök, dézsmát adok mindenből, mik birtokom alatt vannak.
és az nyilvánvaló bűnös távol állván még szemeit sem akarja vala felemelni az égbe, de veri vala az ő mellét mondván: Isten, légy kegyelmes énnekem bűnösnek!
mondom nektek, hogy ez inkább megigazulván menne házához, hogynemmint amaz. mert valaki magát felmagasztalja, megaláztatik, és valaki magát megalázza felmagasztaltatik.
hoznak vala kedig őhozzája gyermecskéket is, hogy őket illetné. melyet mikoron látnának a tanítványok, megrongálják vala azokat.
Jézus kedig, mikoron őket hozzá hívta volna, monda: bocsássátok hozzám a gyermekecskéket, és ne tiltsátok meg őket, mert ilyeneké az Istennek országa.
bizony mondom nektek, valaki nem veszi Istennek országát, mint ez gyermekecske, be nem megyen oda.
és kérdé őtet néminemű fejedelem mondván, jó Mester, mit kell tennem, hogy megnyerjem az örök életet?
monda kedig neki Jézus, mire mondasz engem jónak, ha senki nem jó, hanem csak Isten?
tudod-e a parancsolatokat? ne ölj, ne paráználkodjál, ne orozz, hamis tanú ne légy, tiszteljed atyádat anyádat.
de ő monda: mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.
melyet hallván Jézus monda neki: még egy híjával vagy. adj el mindeneket, melyek birtokod alatt vannak, és osztogasd a szegényeknek, és kincsed leszen mennyországba, és jöjj el, kövess engemet.
ezeket mikoron hallotta volna, megszomorodék rajta, mert igen gazdag vala.
látá kedig Jézus, hogy megszomorodot volna, és monda: mely nehezen mennek be azok, kiknek pénzük vagyon, Istennek országába,
mert könnyebb a tevének a tű fokán általmenni, hogynemmint a gazdagnak Istennek országába bemenni,
és mondanak, akik ezeket hallják vala: tehát ki üdvözülhet?
monda ő: ami embereknél lehetetlen dolog, Istennél lehető.
monda kedig Péter: im mi elhagytunk mindeneket, és tégedet követtünk.
monda nekik: bizony mondom nektek, senki nincsen, ki elhagyta házát, avagy szüleit, avagy atyjafiait, avagy feleségét, avagy gyermekeit Istennek országáért,
hogy ki ne vegyen sokkal többeket ez mostani időbe, és az jövendő világon örök életet.
hozzávevé kedig Jézus a tizenkettőt, és monda nekik: íme felmegyünk Jeruzsálembe, és mindenek elvégeztetnek, valamik meg vannak írva Embernek Fiáról.
mert népeknek adatik, megcsúfolják őtet, és bosszúval illetik, megpökdöstetik,
és minek utána megostorozzák, megölik őtet, és harmadnapon feltámad.
és ők ebbe semmit nem értének. és ez beszéd elrejtve vala őtőlük, sem értik vala, melyek mondatnak vala.
történék kedig, hogy mikoron közelgetne Jerikóhoz. egy vak ül vala az útfélen koldúlván,
és mikoron hallaná az elő menő sereget, kérdi vala: mi dolog volna az.
megmondák neki, hogy az názáretbeli Jézus menne onnét elő,
és felüvölte mondván: Dávid fia, Jézus, könyörülj énrajtam.
és akik elől mennek vala, megszólíták őtet, hogy veszteg lenne, ő kedig sokkal inkább üvölt vala: Dávid fia, légy kegyelmes énnekem!
megállván kedig Jézus hagya, hogy hozzá hoznák. és mikoron elközelgetett volna, megkérdé őtet mondván:
mit akarsz, hogy tegyek veled? monda ő: Uram, hogy látást vegyek,
és monda neki Jézus: végy látást, az te hited tett üdvössé tégedet.
és mindjárást látást vőn, és utána megyen vala dicsőítvén Istent, és mind az nép, hogy látá, dicséretet ada Istennek.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly