⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Józsué

7. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Az izraeliták azonban hűtlenül bántak a pusztulásra szánt dolgokkal, mivel a Júda törzséből való Ákán, aki Kármi fia, aki Zabdi fia, aki Zerah fia, elvett a pusztulásra szánt dolgokból. Ezért Jehova dühös lett az izraelitákra.


2. vers

Ezután Józsué kiküldött néhány férfit Jerikóból Aiba, amely Bét-Aven közelében van, Bételtől keletre, és ezt mondta nekik: „Menjetek fel, és kémleljétek ki azt a földet.” A férfiak fel is mentek, és kikémlelték Ait.


3. vers

Amikor visszatértek Józsuéhoz, ezt mondták neki: „Nem kell az egész népnek felmennie. Úgy 2000-3000 ember elég ahhoz, hogy legyőzze Ait. Kevesen vannak ott. Nem kell odaküldened az egész népet, mert csak kifárasztod őket.”


4. vers

Így hát a népből mintegy 3000 férfi ment fel, de menekülniük kellett Ai emberei elől.


5. vers

Ai emberei megöltek közülük 36 férfit, és a városkaputól egészen Sebárimig üldözték őket, és még a lejtőn is vágták őket. A népnek pedig elszállt a bátorsága.


6. vers

Józsué és Izrael vénei erre megszaggatták a ruhájukat, arcra borultak Jehova ládája előtt, és port hintettek a fejükre. Ott voltak egészen estig.


7. vers

És Józsué így szólt: „Ó, jaj, legfőbb Úr, Jehova! Miért hoztad el ezt a népet idáig, át a Jordánon? Azért, hogy kiszolgáltass minket az amoritáknak, és elpusztítsanak minket? Bárcsak megelégedtünk volna azzal, hogy ott maradunk a Jordán túloldalán!


8. vers

Bocsáss meg nekem, ó, Jehova! Mit mondhatnék most, hogy Izrael megfutamodott az ellenségei elől?


9. vers

Ha a kánaániták és annak a földnek az összes lakói hallanak erről, körülvesznek minket, és eltörlik nevünket a föld színéről. Mit fogsz tenni majd akkor a nagy nevedért?”


10. vers

Jehova így felelt Józsuénak: „Kelj fel! Miért borulsz arcra?


11. vers

Vétkezett Izrael. Megszegték a szövetségemet, melyről azt parancsoltam, hogy tartsák meg. Elvettek a pusztulásra szánt dolgokból, loptak, és titokban a saját dolgaik közé tették azt.


12. vers

Ezért az izraeliták nem tudnak majd szembeszállni az ellenségeikkel. Megfordulnak, és menekülni fognak az ellenségeik elől, mert pusztulásra lettek szánva. Nem leszek veletek, amíg meg nem semmisítitek magatok közt azt, ami pusztulásra van szánva!


13. vers

Kelj fel, és szenteld meg a népet! Mondd meg nekik: »Szenteljétek meg magatokat holnapra, mert ezt mondja Jehova, Izrael Istene: ’Pusztulásra szánt dolog van köztetek, ó, Izrael! Nem tudtok szembeszállni az ellenségeitekkel, míg el nem távolítjátok magatok közül azt, ami pusztulásra van szánva.


14. vers

Gyűljetek össze reggel törzsenként, és az a törzs, melyet Jehova kiválaszt, lépjen elő családonként, és az a család, melyet Jehova kiválaszt, lépjen elő háznépenként. Ezután lépjen ki minden férfi egyenként abból a háznépből, melyet Jehova kiválaszt.


15. vers

És azt, akit kiválasztanak, akinél a pusztulásra szánt dolog van, égessék el, őt és mindenét, amije van, mert megszegte Jehova szövetségét, és gyalázatos dolgot követett el Izraelben.’«”


16. vers

Józsué tehát másnap korán reggel fölkelt, és összehívta Izraelt törzsenként. És Júda törzsére esett a választás.


17. vers

Akkor előállította Júda törzsének családjait, és a zerahiták családjára esett a választás. Majd amikor előállította a zerahiták családját, minden férfit külön-külön, Zabdi lett kiválasztva.


18. vers

Végül, amikor előállította Zabdi háznépét, minden férfit egyenként, Ákánra esett a választás, Kármi fiára, aki Zabdi fia, aki pedig Zerah fia, Júda törzséből.


19. vers

Ekkor Józsué így szólt Ákánhoz: „Fiam, kérlek, adj tiszteletet Jehovának, Izrael Istenének, és valld be neki a bűnödet. Mondd meg nekem, kérlek, mit tettél. Ne titkold el előlem.”


20. vers

Ákán erre így felelt Józsuénak: „Igen, én vagyok az, aki vétkezett Jehova, Izrael Istene ellen, mivel a következőket tettem:


21. vers

Amikor megláttam a zsákmány közt egy szép sineári díszruhát, valamint 200 sekel ezüstöt és egy 50 sekel súlyú aranyrudat, vágytam rájuk, és elvettem azokat. Ott vannak elrejtve a sátramban a föld alatt. A pénz alul van.”


22. vers

Erre Józsué férfiakat küldött a sátorhoz, azok pedig odaszaladtak. A ruha ott volt elrejtve a sátorban, a pénz pedig alatta volt.


23. vers

Kivitték azokat a sátorból, odavitték Józsuéhoz és az összes izraelitához, és odatették Jehova elé.


24. vers

Ekkor Józsué és egész Izrael fogta Ákánt, Zerah fiát, az ezüstöt, a díszruhát és az aranyrudat, a fiait, lányait, bikáit, szamarait, nyájait, a sátrát és mindenét, ami az övé volt, és elvitték Akor völgyébe.


25. vers

Józsué akkor így szólt: „Miért hoztál ránk szerencsétlenséget? Jehova is szerencsétlenséget hoz rád a mai napon!” Erre egész Izrael megkövezte őket, és utána elégették őket. Így megkövezték mindegyiküket.


26. vers

Azután nagy kőhalmot raktak fölé, amely a mai napig megvan. Ekkor Jehova haragja lecsillapodott. Ezek miatt hívják azt a helyet Akor völgyének mind a mai napig.

Fejezetek:


Könyvek