⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jeremiás
20. fejezet
1. vers
Pashúr pap – Immér fia –, aki egyben vezető felügyelője is volt Jehova házának, figyelt, amint Jeremiás ezeket prófétálta.
2. vers
Azután Pashúr megütötte Jeremiás prófétát, és kalodába zárta, amely a Felső Benjámin kapunál, Jehova házában volt.
3. vers
De másnap, amikor Pashúr kiengedte Jeremiást a kalodából, Jeremiás ezt mondta neki:
„Jehova nem Pashúrnak nevez téged, hanem így: Körös-körül rémület.
4. vers
Mert ezt mondja Jehova: »Rémületet keltővé teszlek önmagad előtt, és mindazok előtt is, akik szeretnek, és a szemed láttára fognak elhullani az ellenségeik kardjától. Egész Júdát a babiloni király kezébe adom, ő pedig száműzetésbe hurcolja őket Babilonba, és megöli őket karddal.
5. vers
E város minden gazdagságát, minden vagyonát és javait, valamint Júda királyainak összes kincsét az ellenségeiknek adom. Megragadják, elrabolják, és elviszik ezeket Babilonba.
6. vers
Te pedig, Pashúr, fogságba mész házad minden lakójával. Babilonba kerülsz, és ott halsz meg. Ott temetnek el mindazokkal együtt, akik szerettek, mert hazugságot prófétáltál nekik.«”
7. vers
Rászedtél engem, ó, Jehova! Rá lettem szedve!
Ellenem használtad fel erődet, és győztél.
Naphosszat rajtam nevetnek,
mindenki gúnyt űz belőlem.
8. vers
Ahányszor csak beszélek, ezt kell kiáltanom és hirdetnem:
„Erőszak és pusztítás!”
Jehova szava miatt egész nap bántalmaznak és csúfolnak.
9. vers
Ezért ezt mondtam: „Nem említem őt,
és nem beszélek többé a nevében.”
De szívemben olyanná lett az ő szava, mint a csontjaimba rekesztett, perzselő tűz.
Belefáradtam abba, hogy magamban tartsam,
és képtelen voltam elviselni.
10. vers
Mert sok gonosz szóbeszédet hallottam.
Rémület vett körül.
„Jelentsük fel, rajta, jelentsük fel!”
Minden ember, aki látszólag békében van velem, a bukásomra vár:
„Hátha valami ostobaságot csinál,
és akkor legyőzzük, és bosszút állunk rajta!”
11. vers
De Jehova velem volt, mint egy félelmetes harcos.
Ezért elbuknak üldözőim, és nem győznek.
Nagy szégyen éri őket, mert nem járnak sikerrel.
Örökre szóló megaláztatásuk nem merül feledésbe.
12. vers
De te, ó, seregek Jehovája, megvizsgálod azt, aki igazságos.
Látod a legbensőbb gondolatokat és a szívet.
Hadd lássam, hogy bosszút állsz rajtuk,
hiszen rád bíztam peres ügyemet.
13. vers
Énekeljetek Jehovának! Dicsérjétek Jehovát!
Mert kiszabadította a szegényt a gonosztevők kezéből.
14. vers
Átkozott legyen az a nap, amelyen megszülettem!
Ne legyen áldott az a nap, amelyen világra hozott az anyám!
15. vers
Átkozott legyen az a férfi, aki jó hírt vitt apámnak, így szólva:
„Fiad született! Fiú!”,
és ezzel nagy örömet szerzett neki.
16. vers
Legyen az az ember olyan, mint a városok, amelyeket Jehova sajnálkozás nélkül feldúlt.
Reggel kiáltozást halljon, délben riadót!
17. vers
Miért nem adott halálra már az anyaméhben,
hogy anyám lett volna a sírhelyem,
és méhe örökre várandós maradt volna?
18. vers
Miért is kellett kijönnöm az anyaméhből,
hogy szenvedést és bánatot lássak,
és szégyenben érjenek véget napjaim?
Könyvek
