⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jeremiás
46. fejezet
1. vers
Jehova a következőket mondta Jeremiás prófétának a nemzetekről:
2. vers
Egyiptomot illetően Nékó fáraónak, Egyiptom királyának seregéről, aki az Eufrátesz folyó mellett volt, és akit Nabukodonozor, Babilon királya legyőzött Karkemisnél, Joákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a 4. évében:
3. vers
„Készítsétek elő a kis pajzsot meg a nagy pajzsot!
Harcra fel!
4. vers
Szerszámozzátok fel a lovakat, és szálljatok fel, ti lovasok!
Foglaljátok el a helyeteket, és vegyétek fel a sisakotokat!
Fényesítsétek a lándzsákat, és öltözzetek páncélingbe!
5. vers
»Miért látom őket megrettenni?
Visszafordulnak, és harcosaik vereséget szenvednek.
Fejvesztve menekültek, és harcosaik meg sem fordultak.
Körös-körül rémület – ez Jehova kijelentése. –
6. vers
A fürge nem tud elfutni, és a harcos sem tud elmenekülni.
Északon, az Eufrátesz folyó partján
megbotlottak és elestek.«
7. vers
Ki ez, aki feljön, mint a Nílus,
mint a zúgó vizű folyamok?
8. vers
Egyiptom jön fel, mint a Nílus,
mint a zúgó vizű folyamok.
Ezt mondja: »Felmegyek, beborítom a földet.
Elpusztítom a várost és lakóit.«
9. vers
Jöjjetek fel, ti lovak!
Vadul robogjatok, ti szekerek!
Vonuljanak ki a harcosok,
Kús és Pút, akik pajzsot ragadnak,
és Lud fiai, akik megragadják, kifeszítik az íjat.
10. vers
Az a nap a legfőbb Úré, a seregek Jehovájáé. A bosszú napja az, hogy bosszút álljon ellenségein. Emészteni fog a kard, és jóllakik, megittasodik vérüktől, mert a legfőbb Úr, a seregek Jehovája áldozatot készít észak földjén, az Eufrátesz folyónál.
11. vers
Menj fel Gileádba, és hozz balzsamot,
ó, Egyiptom szűz lánya!
Hiába szerzel sok orvosságot,
nincsen gyógymód számodra.
12. vers
Hallottak a nemzetek gyalázatodról,
és kiáltásod betöltötte a földet.
Mert harcos a harcosba botlik,
együtt esnek el mindketten.”
13. vers
Jehova ezt mondta Jeremiás prófétának arról, hogy Nabukodonozor, Babilon királya eljön, és legyőzi Egyiptomot:
14. vers
„Mondjátok el Egyiptomban, hirdessétek Migdolban,
hirdessétek Nófban és Tahpanheszben!
Mondjátok: »Foglaljátok el a helyeteket, és készüljetek fel,
mert kard fog emészteni körülöttetek mindenfelől.
15. vers
Miért sodortattak el erős embereid?
Nem tudtak szilárdan állni,
mert Jehova lökte el őket.
16. vers
Tömegével botlanak el és esnek el.
Ezt mondogatják egymásnak:
’Kelj fel! Térjünk vissza népünkhöz és a hazánkba
a pusztító kard miatt!’«
17. vers
Ott már be is jelentették:
»A fáraó, Egyiptom királya olyan ember, aki csak kérkedik,
aki elszalasztotta a lehetőséget.«
18. vers
»Eljön ő, és olyan lesz, mint a Tábor a hegyek között,
és mint a Kármel a tengernél.
Olyan biztos ez, mint hogy én élek! – Ez a király kijelentése, akinek seregek Jehovája a neve. –
19. vers
Készíts magadnak batyut a száműzetésre,
ó, Egyiptomnak ott lakó lánya!
Mert Nóf rettegést keltővé lesz;
lángba borítják, és nem lesz lakója.
20. vers
Egyiptom olyan, mint egy szépséges üsző,
de böglyök támadnak rá északról.
21. vers
Még zsoldosai is olyanok, mint a hizlalt borjúk,
de ők is meghátráltak és elfutottak.
Nem tudtak szilárdan állni,
mert eljött rájuk szerencsétlenségük napja,
a számadás ideje.«
22. vers
»Hangja olyan, mint a csúszó-mászó kígyóé;
mert nagy erővel jönnek utána, fejszékkel,
mint azok, akik fát vágnak.
23. vers
Kivágják erdejét – ez Jehova kijelentése –, noha áthatolhatatlannak tűnt.
Mert többen vannak, mint a sáskák, és számuk sincsen.
24. vers
Egyiptom lánya megszégyenül,
észak népének kezébe kerül.«
25. vers
Ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: »Szemügyre veszem a Nóból való Ámont, a fáraót, Egyiptomot, annak isteneit és királyait, igen, a fáraót, és mindazokat, akik bíznak benne.«
26. vers
»Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, vagyis Nabukodonozornak, Babilon királyának és szolgáinak a kezébe. De azután majd újra lakni fogják, mint korábban« – ez Jehova kijelentése.
27. vers
»Te pedig ne félj, szolgám, Jákob,
és ne rettegj, ó, Izrael!
Mert kiszabadítalak téged a távoli földről,
és utódaidat a fogságból.
Visszatér Jákob, nyugalomban és háborítatlanul él majd,
és senki sem rettenti meg őket.
28. vers
Ezért hát ne félj, szolgám, Jákob – ez Jehova kijelentése –, mert én veled vagyok.
Pusztítani fogok minden nemzet között, ahová szétszórtalak,
ám téged nem pusztítalak el.
Kellő mértékben megfegyelmezlek,
és semmiképp sem hagylak büntetés nélkül.«”
Könyvek
