⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Jeremiás

44. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ezt az üzenetet kapta Jeremiás, amely az Egyiptom földjén élő zsidóknak szólt, akik Migdolban, Tahpanheszben, Nófban és Pátrosz földjén laktak:


2. vers

„Ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: »Láttátok mindazt a veszedelmet, amelyet Jeruzsálemre és Júda összes városára hoztam. Ezek ma romokban állnak, és nincsen lakójuk.


3. vers

Mindez azok miatt a gonosztettek miatt van, melyeket azért cselekedtek, hogy bosszantsanak engem, hiszen elmentek, és más isteneknek áldoztak és szolgáltak, akiket nem ismertek sem ők, sem ti, sem ősapáitok.


4. vers

Újra meg újra elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, ezt mondva: ’Kérlek benneteket, ne tegyétek ezt az utálatosságot, amit gyűlölök!’


5. vers

Ők azonban nem figyeltek, a fülük botját sem mozdították: nem tértek meg gonoszságukból, és továbbra is más isteneknek áldoztak.


6. vers

Ezért hát kiáradt dühöm és haragom, ott lángolt Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. Rommá és pusztasággá lettek, és így van ez ma is.«


7. vers

Most azért ezt mondja Jehova, a seregek Istene, Izrael Istene: »Miért hoztok ily nagy veszedelmet magatokra, hogy elpusztuljon minden Júdából való férfi és nő, gyermek és csecsemő, és így senki se maradjon meg közületek?


8. vers

Miért bosszantotok engem kezetek munkáival, más isteneknek áldozva Egyiptom földjén, ahova elmentetek, hogy ott lakjatok? El fogtok pusztulni, és a föld minden nemzete átkozni és gyalázni fog benneteket.


9. vers

Hát elfelejtettétek már ősapáitok gonoszságait, Júda királyainak gonoszságait és feleségeik gonoszságait, a magatok gonoszságait és feleségeitek gonoszságait, amelyek Júda földjén és Jeruzsálem utcáin lettek elkövetve?


10. vers

A mai napig sem alázták meg magukat, és nem tisztelnek engem. Nem tartották be a törvényemet és a rendeleteimet, amelyeket nektek és az ősapáitoknak adtam.«


11. vers

Ezért ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: »Elhatároztam, hogy veszedelmet hozok rátok, és így elpusztítom egész Júdát.


12. vers

Megragadom Júda maradékát, azokat, akik elhatározták, hogy Egyiptom földjére mennek lakni, és mindnyájan elvesznek Egyiptom földjén. Kard által esnek el, és éhínség miatt vesznek oda. A legkisebbtől a legnagyobbig kard és éhínség miatt fognak meghalni. Átokká és rettegést keltővé lesznek, az emberek átkozni és gyalázni fogják őket.


13. vers

Megbüntetem azokat, akik Egyiptom földjén laknak, mint ahogy Jeruzsálemet is megbüntettem, méghozzá karddal, éhínséggel és járványos betegséggel.


14. vers

Júda maradéka, akik Egyiptomba mentek lakni, nem fognak megmenekülni vagy életben maradni, hogy visszatérjenek Júda földjére. Vágynak majd rá, hogy visszatérjenek, és ott lakjanak, de nem fognak visszatérni, kivéve néhány megmenekülőt.«”


15. vers

Erre így válaszoltak Jeremiásnak mindazok a férfiak, akik tudták, hogy a feleségük más isteneknek áldozott, és a feleségek is mindnyájan, akik nagy csoportban álltak ott, meg az egész nép, amely Egyiptom földjén, Pátroszban lakott:


16. vers

„Nem hallgatunk arra, amit Jehova nevében mondtál nekünk.


17. vers

Ehelyett mindent pontosan úgy fogunk tenni, ahogy mondtuk: áldozunk az »ég királynőjének«, és italáldozatokat öntünk neki, ahogy mi, az ősapáink, királyaink és fejedelmeink is tették Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. Akkor jóllaktunk kenyérrel, jó dolgunk volt, és nem ért minket semmilyen veszedelem.


18. vers

Amióta felhagytunk azzal, hogy az »ég királynőjének« áldozzunk, és italáldozatokat öntsünk neki, mindenben hiányt szenvedünk, és kard meg éhínség végez velünk.”


19. vers

Az asszonyok még hozzátették: „Meg aztán, amikor az »ég királynőjének« áldoztunk, és italáldozatokat öntöttünk neki, talán a férjeink beleegyezése nélkül készítettünk áldozati lepényeket, melyek az ő képmását ábrázolják, és öntöttünk neki italáldozatokat?”


20. vers

Jeremiás erre ezt mondta az egész népnek, a férfiaknak és a feleségeiknek, és mindenkinek, aki hozzá beszélt:


21. vers

„Jehova nem felejtette el, és az emlékezetébe idézte, hogy ti, az ősapáitok, királyaitok, fejedelmeitek meg az ország népe Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin áldoztatok!


22. vers

Végül Jehova nem tűrhette tovább gonosztetteiteket, és az utálatosságokat, melyeket elkövettetek. Országotok ezért pusztává, átokká és rettegést keltővé lett, ahol senki sem lakik, és így van ez ma is.


23. vers

Azért ért benneteket ez a veszedelem, mert ezeket az áldozatokat mutattátok be, és vétkeztetek Jehova ellen azzal, hogy nem hallgattatok Jehova szavára, és nem tartottátok be a törvényét, a rendeleteit és az emlékeztetőit, és nincs ez másként ma sem.”


24. vers

Jeremiás ezután így szólt az egész néphez és valamennyi asszonyhoz: „Halljátok meg Jehova szavát mind, ti júdaiak, akik Egyiptom földjén vagytok!


25. vers

Ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: »Amit ti és a feleségeitek mondtatok, meg is tettétek, mert így szóltatok: ’Mindenképpen megtartjuk a fogadalmainkat: áldozunk az „ég királynőjének”, és italáldozatokat öntünk neki.’ És ti asszonyok, ti aztán teljesítitek is a fogadalmaitokat, és megtartjátok azokat.«


26. vers

Ezért halljátok meg Jehova szavát mind, ti júdaiak, akik Egyiptom földjén laktok: »Az én nagy nevemre esküszöm – így szól Jehova –, hogy egyetlen júdai férfi sem fog többé a nevemre esküdni egész Egyiptomban, ezt mondva: ’Olyan biztos ez, mint hogy a legfőbb Úr, Jehova él!’


27. vers

Virrasztok felettük, de nem az érdekükben, hanem azért, hogy a vesztüket okozzam. Kard és éhínség által fognak elpusztulni Júda emberei mindnyájan, akik Egyiptom földjén vannak, míg csak ki nem vesznek.


28. vers

Csak kevesen fognak megmenekülni a kard elől, és visszatérni Egyiptom földjéről Júda földjére. Akkor megtudja majd Júda egész maradéka, akik Egyiptom földjére mentek lakni, hogy kinek a szava teljesedett be, az enyém vagy az övék.«”


29. vers

„És ez nektek a jel – ez Jehova kijelentése –, hogy megbüntetlek titeket ezen a helyen, és így megtudjátok, hogy mindenképpen beteljesedik az ígéretem, miszerint veszedelmet hozok rátok.


30. vers

Így szól Jehova: »Hofra fáraót, Egyiptom királyát az ellenségei kezébe és az életére törők kezébe adom, mint ahogy Sedékiást, Júda királyát is a kezébe adtam Nabukodonozornak, Babilon királyának, aki az ellensége volt, és az életére tört.«”

Fejezetek:


Könyvek