⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jeremiás
22. fejezet
1. vers
Ezt mondja Jehova: „Menj le Júda királyának a házába, és add át ezt az üzenetet.
2. vers
Így beszélj: »Halld meg Jehova szavát, ó, Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, és veled együtt szolgáid és néped is, akik bejönnek ezeken a kapukon!
3. vers
Ezt mondja Jehova: ’Védelmezzétek a jogot és az igazságot. Szabadítsátok ki a csaló kezéből azt, akit kirabolt. Ne bánjatok rosszul a bevándorlóval, és ne ártsatok egyetlen apátlan gyermeknek és özvegynek sem. Ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen.
4. vers
Mert ha gondosan ügyeltek arra, hogy megtartsátok ezeket a szavakat, akkor e háznak kapuin a Dávid trónján ülő királyok fognak bejönni. Szekéren és lovon fognak járni ők is, a szolgáik is, és a népük is.’«
5. vers
»Ha azonban nem hallgattok ezekre a szavakra, akkor magamra esküszöm – ez Jehova kijelentése –, hogy pusztává lesz ez a ház.«
6. vers
Mert ezt mondja Jehova Júda királyának házáról:
»Olyan vagy előttem, mint Gileád,
mint a Libanon csúcsa.
De pusztasággá teszlek,
és egyetlen városodnak sem lesz lakója.
7. vers
Pusztítókat jelölök ki ellened,
mindegyiket a fegyvereivel.
Kivágják válogatott cédrusaidat,
és tűzbe vetik azokat.
8. vers
Sok nemzet fog elmenni e város mellett, és ezt kérdezik egymástól: ’Miért tett így Jehova ezzel a nagy várossal?’
9. vers
Erre majd így válaszolnak: ’Azért, mert elhagyták Istenüknek, Jehovának a szövetségét, és más istenek előtt hajoltak meg, azokat szolgálták.’«
10. vers
Ne sirassátok a halottat,
és ne bánkódjatok miatta.
Ehelyett azt sirassátok keservesen, aki elmegy,
mert nem tér vissza többé, hogy meglássa szülőföldjét.
11. vers
Mert ezt mondja Jehova Sallumról, Jósiás fiáról, Júda királyáról, aki apja, Jósiás helyett uralkodik, és aki elment erről a helyről: »Nem tér vissza többé,
12. vers
mert azon a helyen fog meghalni, ahova száműzetésbe hurcolták, és nem látja többé ezt a földet.«
13. vers
Jaj annak, aki tisztességtelenül építi a házát,
és jogtalansággal a felső szobáit,
aki ingyen dolgoztatja embertársát,
és nem adja meg a bérét;
14. vers
aki ezt mondja: »Nagy házat építek magamnak
tágas felső szobákkal.
Ablakokat készítek rá,
cédrusfával borítom be, és narancsvörösre festem.«
15. vers
Hát attól vagy te uralkodó, hogy több cédrusfát használsz, mint mások?
Apád is evett, ivott,
de ő védelmezte a jog és az igazság ügyét,
és jól ment sora.
16. vers
Képviselte az elnyomottak és a szegények jogos igényét,
így jól ment minden.
»Hát nem így tesz, aki ismer engem? – ez Jehova kijelentése. –
17. vers
A te szemed és szíved azonban mással sem foglalkozik, mint nyerészkedéssel,
ártatlan vér kiontásával,
csalással és zsarolással.«
18. vers
Ezért ezt mondja Jehova Joákimról, Jósiás fiáról, Júda királyáról:
»Nem fognak így siránkozni egymásnak:
’Jaj, testvérem! Jaj, testvérem!’
Nem siratják meg:
’Jaj, uram! Jaj az ő méltóságának!’
19. vers
Úgy temetik el, mint egy szamarat,
elvonszolják, és kidobják
Jeruzsálem kapuin kívülre.«
20. vers
Menj fel a Libanonra, és kiálts!
Emeld fel hangodat a Básánon!
Kiálts az Abarimról,
mert szenvedélyes szeretőid elpusztultak.
21. vers
Szóltam neked, mikor még biztonságban érezted magad.
De te ezt mondtad: »Nem engedelmeskedem!«
Ezt teszed fiatalkorodtól fogva,
hiszen nem hallgattál szavamra.
22. vers
Szél fogja terelgetni minden pásztorodat,
és szenvedélyes szeretőid fogságba mennek.
Akkor megszégyenülsz, és megalázottnak fogod érezni magad minden nyomorúságod miatt.
23. vers
Ó, te, aki a Libanonon laksz,
és cédrusok között fészkelsz!
Hogy sóhajtozol majd, amikor olyan fájdalmak törnek rád,
mint amilyenek a szülő asszonyéi!”
24. vers
„»Még ha pecsétgyűrű volna is jobb kezemen Kóniás, Joákim fia, Júda királya, onnan is lehúználak – ez Jehova kijelentése. – Olyan biztos ez, mint hogy én élek!
25. vers
Odaadlak az életedre törők kezébe, azoknak kezébe, akiktől félsz, Nabukodonozornak, Babilon királyának a kezébe és a káldeusok kezébe.
26. vers
Elvetlek téged is, szülőanyádat is más földre. Nem ott születtetek, de ott fogtok meghalni.
27. vers
Sohasem térnek vissza arra a földre, amely után sóvárognak.
28. vers
Csupán megvetett, széttört edény ez az ember, Kóniás,
olyan edény, amely senkinek sem kell?
Miért taszítják le őt a leszármazottaival együtt,
és vetik olyan földre, amelyet nem is ismernek?«
29. vers
Ó, föld, föld, föld! Halld meg Jehova szavát!
30. vers
Ezt mondja Jehova:
»Jegyezzétek fel ezt az embert mint gyermektelent,
mint olyan férfit, aki nem lesz sikeres életében.
Mert egyetlen leszármazottja sem fog
Dávid trónján ülni, és újból uralkodni Júdában.«”
Könyvek
