⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jeremiás
3. fejezet
1. vers
Az emberek ezt szokták mondani: „Ha a férfi elküldi a feleségét, és az elhagyja, majd másik férfié lesz, vajon visszatérhet-e még hozzá az a férfi?”
Nemde teljesen beszennyezett a föld?
„Te sok barátoddal szajhálkodtál,
és most visszatérnél hozzám? – ez Jehova kijelentése. –
2. vers
Emeld föl tekintetedet a kopár dombokra, és lásd!
Hol nem becstelenítettek meg?
Az utak mentén ültél rájuk várva,
mint egy vándor a pusztában.
Szajhálkodásoddal és gonoszságoddal
szennyezed a földet.
3. vers
Ezért maradnak el a záporok,
és tavasszal sem esik az eső.
Olyan szemtelen a tekinteted, mint egy szajhálkodó feleségé.
Semmi szégyenérzet sincs benned.
4. vers
De most így kiáltasz hozzám:
»Atyám, fiatalkori barátom vagy!
5. vers
Hát örökké neheztelsz,
és sosem múlik el haragod?«
Ezt mondod,
de továbbra is gonoszságot cselekszel, amennyire csak tőled telik.”
6. vers
Jósiás király napjaiban Jehova ezt mondta nekem: „»Láttad-e, mit tett a hűtlen Izrael? Felment minden magas hegyre és minden dús lombú fa alá, hogy szajhálkodjon.
7. vers
Még azok után is, hogy ezeket tette, kérleltem, hogy térjen vissza hozzám, de nem tért vissza. Júda pedig nézte az ő álnok lánytestvérét.
8. vers
Amikor ezt megláttam, elküldtem a hűtlen Izraelt, mert házasságtörést követett el, és odaadtam neki a teljes válásról szóló levelet. De álnok lánytestvére, Júda nem félt, sőt ő is elment, és szajhálkodott.
9. vers
Könnyelműen vette azt, hogy szajhálkodik, és beszennyezte a földet. Kövekkel és fákkal követett el házasságtörést.
10. vers
De álnok lánytestvére, Júda mindezek ellenére sem tért vissza hozzám teljes szívvel, csak képmutatóan« – ez Jehova kijelentése.”
11. vers
Jehova aztán így szólt hozzám: „A hűtlen Izrael végül is igazságosabbnak bizonyult, mint az álnok Júda.
12. vers
Menj, és hirdesd ki ezeket a szavakat északnak:
»’Térj vissza, ó, elpártolt Izrael!’ – ez Jehova kijelentése.« »’Nem tekintek rátok haraggal, mert én hűséges vagyok’ – ez Jehova kijelentése.« »’Nem neheztelek örökké.
13. vers
Csak ismerd el vétkedet, mert Istened, Jehova ellen lázadtál fel. Folyton idegeneknek osztogattad kegyeidet minden dús lombú fa alatt, és nem engedelmeskedtél nekem’ – ez Jehova kijelentése.«”
14. vers
„Térjetek vissza, ti elpártolt fiak! – ez Jehova kijelentése. – Hiszen én lettem valódi uratok. Akkor foglak benneteket, egyet egy városból és kettőt egy családból, és elviszlek titeket Sionba.
15. vers
Szívem szerint való pásztorokat adok nektek, ők pedig ismerettel és éleslátással fognak táplálni benneteket.
16. vers
Azokban a napokban megsokasodtok, és gyümölcsöt teremtek a földön – ez Jehova kijelentése. – Nem mondják többé: »Jehova szövetségének ládája!« Nem jut eszükbe, nem is emlékeznek rá, nem is hiányolják, és nem készítik el újra.
17. vers
Abban az időben Jehova trónjának nevezik majd Jeruzsálemet. És az összes nemzet Jeruzsálembe fog gyűlni, hogy dicsérje Jehova nevét, és nem fogják többé makacsul a gonosz szívüket követni.”
18. vers
„Azokban a napokban Júda népe csatlakozni fog Izrael népéhez, és együtt jönnek ki észak földjéről arra a földre, amelyet örökségül adtam a ti ősapáitoknak.
19. vers
Erre gondoltam: »Mily nagy örömmel helyeztelek téged a fiak közé, és adtam neked a kívánatos földet, a legszebb örökséget a nemzetek között!« Majd azt is gondoltam, hogy így fogtok szólítani: »Atyám!«, és nem hagytok fel azzal, hogy engem kövessetek.
20. vers
»De mint ahogy a feleség álnokul elhagyja a férjét, úgy ti is álnokul bántatok velem, ó, Izrael népe« – ez Jehova kijelentése.”
21. vers
Hang hallatszik a kopár dombokon,
Izrael népének sírása és könyörgése,
mert rossz útra tértek,
elfelejtették Istenüket, Jehovát.
22. vers
„Térjetek vissza, elpártolt fiak!
Meggyógyítalak titeket, hogy többé ne legyetek hűtlenek.”
„Itt vagyunk! Eljöttünk hozzád,
mert te vagy a mi Istenünk, ó, Jehova!
23. vers
Bizony félrevezettük magunkat, amikor nagy zajt csaptunk a dombokon és a hegyeken.
Igen, Istenünk, Jehova Izrael megmentője.
24. vers
A szégyenletesség azonban fiatalságunk óta mindent elvett, amiért ősapáink keményen megdolgoztak:
nyájaikat, csordáikat,
fiaikat és lányaikat.
25. vers
Feküdjünk le szégyenünkben,
és takarjon be minket megaláztatásunk,
mert Istenünk, Jehova ellen vétkeztünk,
mi és apáink fiatalságunktól fogva mind a mai napig,
és nem engedelmeskedtünk a mi Istenünknek, Jehovának.”
Könyvek
