⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jeremiás
36. fejezet
1. vers
Joákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a 4. évében Jehova így szólt Jeremiáshoz:
2. vers
„Fogj egy tekercset, és írd le rá mindazokat a szavakat, amelyeket kijelentettem neked Izrael, Júda és minden nemzet ellen az első naptól fogva, hogy szóltam hozzád Jósiás napjaiban, mind a mai napig.
3. vers
Így amikor a Júda népéből valók hallanak majd mindarról a csapásról, amelyet el akarok hozni rájuk, talán megtérnek gonosz útjaikról, hogy megbocsáthassam vétküket és bűnüket.”
4. vers
Jeremiás akkor hívta Bárukot, Néria fiát, és lediktálta mindazokat a szavakat, amelyeket Jehova mondott neki. Báruk pedig leírta azokat a tekercsre.
5. vers
Akkor Jeremiás parancsot adott Báruknak: „Nekem nem engedik, hogy bemenjek Jehova házába.
6. vers
Ezért neked kell bemenned, és felolvasnod a tekercsből Jehova szavait, melyeket lediktáltam neked. Olvasd fel azokat a Jehova házában levő nép füle hallatára a böjt napján; ezáltal felolvasod azokat Júda egész népének, akik eljönnek a városaikból.
7. vers
Talán eljut Jehovához a kegyéért való könyörgésük, és mindegyikük megtér gonosz útjáról, mert Jehova megmondta, hogy nagyon haragszik és nagyon dühös erre a népre.”
8. vers
Báruk, Néria fia pedig megtette mindazt, amit Jeremiás próféta parancsolt neki: felolvasta a tekercsből Jehova szavait Jehova házában.
9. vers
Joákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának az 5. évében, a 9. hónapban Jeruzsálem egész népe, és mindazok, akik Júda városaiból Jeruzsálembe jöttek, böjtöt hirdettek Jehova előtt.
10. vers
Akkor Báruk az egész nép füle hallatára felolvasta a tekercsből Jeremiás szavait Jehova házában, Gemária étkezőjében – aki Sáfánnak, a másolónak volt a fia –, a felső udvarban, Jehova háza új kapujának bejáratánál.
11. vers
Amikor Mikája, Sáfán fiának, Gemáriának a fia meghallotta Jehovának a tekercsben feljegyzett szavait,
12. vers
lement a király házába, a titkár helyiségébe. Ott ült az összes fejedelem: Elisáma, a titkár; Delája, Semája fia; Elnátán, Akbór fia; Gemária, Sáfán fia; Sedékiás, Hanánia fia; meg a többi fejedelem.
13. vers
Mikája elmondott nekik mindent, amit akkor hallott, amikor Báruk a nép füle hallatára felolvasott a tekercsből.
14. vers
Ekkor az összes fejedelem elküldte Bárukhoz Jehudit, Netánia fiát, aki Kúsi fiának, Selémiának volt a fia, ezekkel a szavakkal: „Gyere, és hozd el magaddal a tekercset, amelyből felolvastál a nép füle hallatára!” Báruk, Néria fia tehát fogta a tekercset, és elment hozzájuk.
15. vers
Ők ezt mondták neki: „Ülj le, kérünk, és olvasd fel nekünk.” Báruk pedig felolvasta.
16. vers
Miután végighallgattak minden szót, rettegve néztek egymásra, és így szóltak Bárukhoz: „Okvetlenül el kell mondanunk a királynak ezeket a szavakat.”
17. vers
Megkérdezték még Báruktól: „Kérjük, mondd el nekünk, hogyan írtad le ezeket a szavakat! Jeremiás diktálta le neked?”
18. vers
Báruk így felelt nekik: „Igen, Jeremiás diktálta le nekem ezeket a szavakat, én pedig leírtam a tekercsre tintával.”
19. vers
A fejedelmek így szóltak Bárukhoz: „Menj, rejtőzz el te is, és Jeremiás is! Senki meg ne tudja, hol vagytok!”
20. vers
Akkor bementek a királyhoz az udvarba, a tekercset pedig biztonságba helyezték Elisámának, a titkárnak a helyiségében. És elmondtak mindent a királynak, amit hallottak.
21. vers
A király erre elküldte Jehudit, hogy hozza el a tekercset, és ő el is hozta Elisámának, a titkárnak a helyiségéből. Majd Jehudi elkezdte olvasni a király és mindazon fejedelmek füle hallatára, akik a király mellett álltak.
22. vers
A király pedig a téli házban ült a 9. hónapban, és tűz égett előtte a szénserpenyőben.
23. vers
Amint Jehudi elolvasott három-négy hasábot, a király mindig levágta azt a részt a titkár késével, és bedobta a szénserpenyő tüzébe, mígnem az egész tekercs a tűzbe került.
24. vers
És nem rettegtek; nem szaggatta meg a ruháját sem a király, sem senki a szolgái közül, akik hallották mindezeket a szavakat.
25. vers
Igaz, Elnátán, Delája és Gemária könyörögtek a királynak, hogy ne égesse el a tekercset, de ő nem hallgatott rájuk.
26. vers
Sőt, a király megparancsolta Jerahméelnek, a király fiának, Serájának, Azriel fiának, és Selémiának, Abdéel fiának, hogy fogják el Bárukot, a titkárt, és Jeremiás prófétát. Jehova azonban elrejtette őket.
27. vers
Jehova ismét szólt Jeremiáshoz, miután a király elégette a tekercset, amely azokat a szavakat tartalmazta, amelyeket Jeremiás diktált le Báruknak:
28. vers
„Fogj egy másik tekercset, és írd le rá ugyanazokat a szavakat, amelyek az első tekercsen voltak, és amelyet Joákim, Júda királya elégetett.
29. vers
Joákim, Júda királya ellen pedig így szólj: »Ezt mondja Jehova: ’Te elégetted ezt a tekercset, és ezt mondtad: „Miért írtad rá azt, hogy Babilon királya eljön, és elpusztítja ezt az országot, és nem hagy benne sem embert, sem állatot?”
30. vers
Jehova ezért ezt mondja Júda királya, Joákim ellen: „Nem lesz senkije, aki Dávid trónján ülne, a holtteste pedig ki lesz téve a nappali hőségnek és az éjszakai fagynak.
31. vers
Számadásra vonom őt is, a leszármazottait is, és szolgáit is vétkükért. Elhozom rájuk és Jeruzsálem lakosaira és Júda embereire mindazt a veszedelmet, amit kimondtam rájuk, de ők nem figyeltek.”’«”
32. vers
Jeremiás ekkor fogott egy másik tekercset, és odaadta Báruknak, a titkárnak, Néria fiának. Ő pedig leírta rá, amit Jeremiás diktált neki, annak a tekercsnek minden szavát, amelyet Joákim, Júda királya elégetett. És még sok hasonló gondolat lett hozzáfűzve.
Könyvek
