Jeremiás

Capitole:

… 18 19 20 21 22 …   ⇤ ← 20 → ⇥

versetul 1

Pashúr pap – Immér fia –, aki egyben vezető felügyelője is volt Jehova házának, figyelt, amint Jeremiás ezeket prófétálta.

versetul 2

Azután Pashúr megütötte Jeremiás prófétát, és kalodába zárta, amely a Felső Benjámin kapunál, Jehova házában volt.

versetul 3

De másnap, amikor Pashúr kiengedte Jeremiást a kalodából, Jeremiás ezt mondta neki:

„Jehova nem Pashúrnak nevez téged, hanem így: Körös-körül rémület.

versetul 4

Mert ezt mondja Jehova: »Rémületet keltővé teszlek önmagad előtt, és mindazok előtt is, akik szeretnek, és a szemed láttára fognak elhullani az ellenségeik kardjától. Egész Júdát a babiloni király kezébe adom, ő pedig száműzetésbe hurcolja őket Babilonba, és megöli őket karddal.

versetul 5

E város minden gazdagságát, minden vagyonát és javait, valamint Júda királyainak összes kincsét az ellenségeiknek adom. Megragadják, elrabolják, és elviszik ezeket Babilonba.

versetul 6

Te pedig, Pashúr, fogságba mész házad minden lakójával. Babilonba kerülsz, és ott halsz meg. Ott temetnek el mindazokkal együtt, akik szerettek, mert hazugságot prófétáltál nekik.«”

versetul 7

Rászedtél engem, ó, Jehova! Rá lettem szedve!
Ellenem használtad fel erődet, és győztél.

Naphosszat rajtam nevetnek,
mindenki gúnyt űz belőlem.

versetul 8

Ahányszor csak beszélek, ezt kell kiáltanom és hirdetnem:
„Erőszak és pusztítás!”
Jehova szava miatt egész nap bántalmaznak és csúfolnak.

versetul 9

Ezért ezt mondtam: „Nem említem őt,
és nem beszélek többé a nevében.”
De szívemben olyanná lett az ő szava, mint a csontjaimba rekesztett, perzselő tűz.

Belefáradtam abba, hogy magamban tartsam,
és képtelen voltam elviselni.

versetul 10

Mert sok gonosz szóbeszédet hallottam.
Rémület vett körül.
„Jelentsük fel, rajta, jelentsük fel!”
Minden ember, aki látszólag békében van velem, a bukásomra vár:

„Hátha valami ostobaságot csinál,
és akkor legyőzzük, és bosszút állunk rajta!”

versetul 11

De Jehova velem volt, mint egy félelmetes harcos.
Ezért elbuknak üldözőim, és nem győznek.
Nagy szégyen éri őket, mert nem járnak sikerrel.
Örökre szóló megaláztatásuk nem merül feledésbe.

versetul 12

De te, ó, seregek Jehovája, megvizsgálod azt, aki igazságos.
Látod a legbensőbb gondolatokat és a szívet.

Hadd lássam, hogy bosszút állsz rajtuk,
hiszen rád bíztam peres ügyemet.

versetul 13

Énekeljetek Jehovának! Dicsérjétek Jehovát!
Mert kiszabadította a szegényt a gonosztevők kezéből.

versetul 14

Átkozott legyen az a nap, amelyen megszülettem!
Ne legyen áldott az a nap, amelyen világra hozott az anyám!

versetul 15

Átkozott legyen az a férfi, aki jó hírt vitt apámnak, így szólva:

„Fiad született! Fiú!”,
és ezzel nagy örömet szerzett neki.

versetul 16

Legyen az az ember olyan, mint a városok, amelyeket Jehova sajnálkozás nélkül feldúlt.
Reggel kiáltozást halljon, délben riadót!

versetul 17

Miért nem adott halálra már az anyaméhben,
hogy anyám lett volna a sírhelyem,
és méhe örökre várandós maradt volna?

versetul 18

Miért is kellett kijönnöm az anyaméhből,
hogy szenvedést és bánatot lássak,
és szégyenben érjenek véget napjaim?

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52