Jób könyve
capítulo 40
Jób első válasza: Megalázza magát Isten előtt
verso 1
Majd tovább beszélt az Úr, és ezt mondta Jóbnak:
verso 2
Mit perlekedik a Mindenhatóval az akadékoskodó? Aki Istennel akar vitatkozni, feleljen neki!
verso 3
Jób ekkor megszólalt, és így felelt az Úrnak:
verso 4
Bizony, könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem.
verso 5
Egyszer beszéltem, de ezután nem szólok, vagy ha kétszer is, többé már nem teszem.
Isten második beszéde: Ő az emberiség ura
verso 6
De tovább beszélt a viharból Jóbhoz az Úr, és ezt mondta:
verso 7
Övezd csak föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem!
→
Jób 38,3
verso 8
Semmivé akarod tenni az én igazságomat? Bűnösnek mondasz engem, hogy te lehess igaz?
→
Róm 3,5
verso 9
Van-e olyan karod, mint az Istennek? Tudsz-e olyan hangon mennydörögni, mint ő?
verso 10
Ékesítsd föl magad fenséggel és méltósággal, öltözz ékességbe és pompába!
verso 11
Öntsd ki dühös haragodat, láss meg minden gőgöst, és alázd meg!
verso 12
Láss meg minden gőgöst, és igázd le, tipord el a bűnösöket, ahol csak vannak!
verso 13
Ásd el valamennyit a föld alá, zárd el őket rejtett helyre!
A Behemót és a Leviatán ereje is Istentől van
verso 15
Nézd a Behemótot! Én teremtettem, akárcsak téged. Füvet eszik, mint a marha.
verso 16
Nézd, milyen erős a dereka, milyen kemények testén az izmok!
verso 17
Merev a farka, mint a cédrus, combjának inai egymásba fonódnak.
verso 18
Csontjai, mint az érccsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
verso 19
Isten remekműve ez! Fegyverrel is ellátta Alkotója,
verso 20
mégis a hegyek adják táplálékát; mellette játszadozik a mező minden vadja.
verso 21
Lótuszbokrok alatt hever, nádas és mocsaras rejtekhelyen.
verso 22
Lótuszbokrok árnyéka borul rá, körülveszik a parti fűzfák.
verso 23
Ha árad is a folyó, nem nyugtalankodik: biztonságban van, még ha szájáig ér is a Jordán.
verso 24
Be lehet-e fogni szemtől szembe, lehet-e karikát tenni az orrába?
verso 25
Ki tudod-e fogni horoggal a Leviatánt, le tudod-e szorítani a nyelvét kötéllel?
verso 26
Tudsz-e kötelet húzni az orrába, át tudod-e fúrni kampóval az állát?
verso 27
Fog-e sokat könyörögni neked, vagy beszél-e hozzád szelíden?
verso 28
Köt-e veled egyezséget arra, hogy fogadd fel örökös szolgádnak?
verso 29
Játszadozhatsz-e vele, mint a madárral, és megkötözheted-e leánykáid kedvéért?
verso 30
Alkudozhatnak-e rajta a cimborák, osztozkodhatnak-e rajta a kereskedők?
verso 31
Teletűzdelheted-e nyársakkal a bőrét, és a fejét halászszigonyokkal?
verso 32
Nyúlj csak hozzá, majd nem gondolsz többé a harcra!
Libros
