capítulo 4
Amikor Márdokeus tudomást szerzett a történtekről, megszaggatta a ruháit, zsákruhába öltözött, és hamut szórt magára. Majd hangosan és keservesen kiáltozva kiment a város közepére.
De csak a király kapujáig ment, ugyanis zsákruhában senki sem léphetett be a király kapuján.
Minden egyes tartományban, ahová a király szava és rendelete eljutott, nagy volt a gyász a zsidók között, böjtöltek, sírtak és jajveszékeltek. Sokan zsákruhában és hamuban feküdtek.
Amikor Eszter szolgálólányai és eunuchjai bementek Eszterhez, és elmondták neki mindezt, a királyné mélyen megrendült. Majd ruhát küldött Márdokeusnak, hogy vegye fel a zsákruha helyett, ő azonban nem fogadta el azt.
Ekkor Eszter hívatta Hatákot, a király egyik eunuchját, akit a király Eszter szolgálatával bízott meg. Parancsot adott neki, hogy tudja meg Márdokeustól, miért történik mindez.
Haták tehát kiment Márdokeushoz a város közterére, amely a király kapuja előtt volt.
Márdokeus ekkor elmondta neki mindazt, ami vele történt, és megemlítette a pénz összegét is, amelyről Hámán azt ígérte, hogy befizeti a királyi kincstárba a zsidók elpusztítására.
Adott neki egy másolatot is az írott rendeletből, amelyet Susánban adtak ki a megsemmisítésükre, hogy mutassa meg és magyarázza el azt Eszternek, valamint mondja meg neki, hogy menjen be a királyhoz, esedezzen a jóindulatáért, és könyörögjön hozzá a népéért.
Haták visszament, és elmondta Eszternek, hogy mit mondott Márdokeus.
Eszter válaszul utasította Hatákot, hogy mondja meg ezt Márdokeusnak:
„A király minden szolgája és a király tartományainak népe tudja, hogy ha bármely férfi vagy nő hívatlanul megy be a király belső udvarába, arra egy törvény van: meg kell ölni. Csak akkor maradhat életben, ha a király kinyújtja felé az aranyjogart. Engem pedig már 30 napja nem hívattak a királyhoz.”
Amikor elmondták Márdokeusnak, hogy mit mondott Eszter,
Márdokeus így válaszolt neki: „Ne gondold, hogy mivel te a király háznépéhez tartozol, nagyobb esélyed van arra, hogy megmenekülj, mint bármely más zsidónak.
Mert ha te most hallgatsz, az enyhülés és a szabadulás máshonnan jön majd a zsidók számára, de te és a rokonaid elpusztultok. És ki tudja, talán épp emiatt lettél királyné!”
Akkor Eszter ezt válaszolta Márdokeusnak:
„Menj, gyűjtsd egybe a Susánban lévő zsidókat, és böjtöljetek értem. Ne egyetek és ne igyatok 3 napig, 3 éjjelen és 3 nappalon át. Én is böjtölök majd a szolgálólányaimmal. Azután a törvény ellenére bemegyek a királyhoz, és ha meg kell halnom, hát meghalok.”
Márdokeus ekkor elment, és mindent úgy tett, ahogy Eszter mondta neki.