Hóseás próféta könyve
14. fejezet
1. vers
Meglakol Samária, mert dacolt Istenével.
Fegyver által hullanak el,
csecsemőit földhöz verik,
és várandós asszonyait fölhasítják.
2. vers
Térj vissza hát, Izráel,
az Úrhoz, a te Istenedhez,
mert elbuktál álnokságod miatt!
3. vers
Vigyetek magatokkal szavakat,
így térjetek vissza az Úrhoz!
Mondjátok neki:
Végy el minden álnokságot,
és fogadj kegyesen,
és ajkunk gyümölcsével áldozunk neked.*
4. vers
Asszíria nem segít meg minket.
Lóra sem ülünk, és nem mondjuk többé
kezünk készítményeinek: Istenünk!
Mert nálad talál irgalmat az árva.
5. vers
Kigyógyítom őket hűtlenségükből.
Szeretem majd őket ingyen kegyelemből,
mert elfordult róluk haragom.
6. vers
Olyan leszek Izráelnek, mint a harmat.
Virágozni fog, mint a liliom,
és gyökeret ver, mint a Libánon fái.
7. vers
Kiterjednek az ágai,
és olyan lesz ékessége, mint az olajfáé,
illata pedig, mint a Libánoné.
8. vers
Újra az ő árnyékában laknak,
megelevenednek, mint a gabonamag,
és virágoznak, mint a szőlőtő.
Híre olyan lesz, mint a Libánon boráé.
9. vers
Efraim így szól:
Mi közöm nekem többé a bálványokhoz?!
**/Én meghallgatom, és figyelek rá./ />
Olyan vagyok, mint a zöldellő ciprusfa.
Tőlem származik a gyümölcsöd.
10. vers
Aki bölcs, értse meg ezeket,
aki értelmes, szívlelje meg!
Bizony egyenesek az Úr útjai.
Az igazak járnak azokon,
az istentelenek pedig megbotlanak rajtuk.
Könyvek
