Hóseás próféta könyve

4. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Halljátok meg az Úr beszédét, Izráel fiai,

mert pere van az Úrnak a föld lakóival,

mert nincs igazság, nincs szeretet,

és nincs istenismeret a földön.


2. vers

Hamisan esküsznek és hazudnak,

gyilkolnak, lopnak és paráználkodnak,

betörnek, és egyik vérontás a másikat éri.


3. vers

Ezért gyászol a föld,

és elerőtlenedik minden lakója;

a mező vadja, az ég madarai

és még a tenger halai is elvesznek.


4. vers

Mindazonáltal senki se perlekedjék,

és senki se vádaskodjék!

Hiszen a te néped olyan,

**/mint akik a papokkal civódnak./**


5. vers

Elesel nappal,

és veled esik a próféta is éjjel;

és anyádat is elveszítem.


6. vers

Elvész a népem, mert ismeret nélkül való.

Mivel megvetetted az ismeretet,

én is megvetlek téged: nem leszel a papom.

Mivel elfeledkeztél Istened törvényéről,

én is elfeledkezem fiaidról.


7. vers

Minél többen lettek,

annál inkább vétkeztek ellenem,

ezért gyalázatra fordítom dicsőségüket!


8. vers

Népem vétekáldozatából részesednek,

és bűneik után áhítozik lelkük.


9. vers

De úgy jár a pap is, mint a nép:

megbüntetem őket útjaikért,

és megfizetek nekik cselekedeteikért.


10. vers

Esznek majd, de nem elégednek meg,

paráználkodnak, de nem szaporodnak,

mert nem figyelnek az Úrra.


11. vers

Paráznaság, bor és must

elveszi az észt!


12. vers

Népem az ő fáját kérdezi,

és pálcája ad neki kijelentést.

Mert a paráznaság lelke megtéveszt,

és ők Istenüktől elfordulnak, és paráználkodnak.


13. vers

A hegyek tetején áldoznak,

és a halmokon tömjéneznek:

cserfa, nyárfa és tölgyfa alatt,

mert kellemes az árnyékuk.

Ezért paráznák leányaitok,

és házasságtörők menyeitek.


14. vers

Nem büntetem meg

leányaitokat amiatt, hogy paráználkodnak,

menyeiteket sem, hogy házasságtörők,

mert a férfiak is félremennek a paráznákkal,

és áldoznak a kéjnőkkel.

De az esztelen nép elbukik.


15. vers

Ha te paráználkodsz is, Izráel,

Júda ne vétkezzék!

Ne járjatok Gilgálba,

ne menjetek fel Bét-Ávenbe!

Ne esküdjetek így: Él az Úr!


16. vers

Ha olyan szilaj Izráel,

mint egy szilaj üsző,

legeltetheti-e őket az Úr most

tágas földön, mint a bárányokat?


17. vers

Bálványokkal szövetkezett Efraim,

hagyd hát magára!


18. vers

Dőzsölésük elfajult,

egyre csak paráználkodnak,

inkább szeretik a gyalázatot,

**/mint oltalmazójukat./**


19. vers

Szárnyára kapja őket a szélvész,

és megszégyenülnek áldozataik miatt.

Fejezetek:


Könyvek