Az Szent Pál apostolnak első levele, melyet az korintusbelieknek írt
10. fejezet
1. vers
tudásotokra adom kediglen, atyámfiai, ezt, hogy az mi atyáink mind köd alatt valának, és mind az tengeren általmenének,
2. vers
és mindnyájan az Mózesnek törvényére megkeresztelkedének az ködben és az tengerben,
3. vers
és mind egy lelki eledelt esznek vala, és mind egy lelki italt isznak vala.
4. vers
isznak vala kediglen az lelki kősziklából, mely ővelük együtt megyen vala. az kőszikla kedig az Krisztus vala.
5. vers
de sokat őközülük az Isten jónak nem ítéle, mert elveszté őket az pusztában.
6. vers
ezek kediglen minekünk példánkra lőnek, hogy gonosz dolgoknak gonosz kívánsága bennünk ne lenne, miképpen azokban is gonosz dolgoknak gonosz kívánsága lőn.
7. vers
bálványimádók se legyetek, miképpen némelyek azok közül, mint meg vagyon írván: leüle az nép, hogy ennék és innék, és felkelének játszódni.
8. vers
paráználkodásokkal is magunkat meg ne fertőztessük, miképpen némelyek azok közül paráználkodásokkal fertelmessé lőnek, és egy napon huszonháromezer vesze el bennük.
9. vers
az Krisztust is ne kísértsük, miképpen némelyek azoknak közüle kísérték, és az kígyóknak miatta elveszének.
10. vers
ne zúgódjatok is az Istennek ellene, miképpen némelyek azoknak közüle zúgódának, és elveszének annak miatta, ki teljességgel elveszt.
11. vers
mindezek kediglen például lőnek őrajtuk. meg vannak kediglen írva ezek az mi tanulságunkra, kik ez világnak idejének végére történtünk lenni.
12. vers
annak okáért aki láttatik ő magának erősen állani, meglássa, hogy el ne essék.
13. vers
még meg nem foglalt titeket egyéb kísértés, hanem csak oly, minemű embereken esheték. de hív az Isten, ki nem enged titeket kísértetni erőtöknek felette. sőt, az kísértéssel egyetembe jó véget ad, hogy elviselhessétek.
14. vers
annak okáért, én szerelmes atyámfiai, távoztassátok el az bálványimádást.
15. vers
szólok én tinektek, mint bölcs embereknek, ítéljétek meg ti, amit mondok.
16. vers
az megáldásnak pohara, melyet megáldunk az Krisztus vérének, nem egymással való közlése-e? az kenyér, melyet elszegdelünk, nem az Krisztus testének egymással való közlése-e?
17. vers
mert nagy sokan egy kenyérként vagyunk és egy testként. mert mindnyájan az egy kenyérből veszünk részt.
18. vers
lássátok az Izrael népét, ki test szerint való nép. akik az áldozatot megeszik, nem részesek-e azokban, melyek az oltáron vannak?
19. vers
annak okáért nem azt mondom, hogy az bálvány valami legyen, avagy hogy amit az bálványnak áldoztanak, valami legyen,
20. vers
hanem azt mondom, hogy az pogányok amelyeket áldoznak, ördögöknek áldozzák, és nem Istennek. nem akarom kediglen, hogy ti az ördöggel közösökké legyetek.
21. vers
nem ihattok az Úristennek poharából és az ördögöknek poharából.
22. vers
avagy haragra indítjuk-e az Istent? erősebbek vagyunk-e mi őnálánál?
23. vers
mindenekre szabadságom vagyon énnekem, de nem mindenek használnak. mindenekre szabadságom vagyon énnekem, de nem mindenek építenek.
24. vers
senki az ő hasznát ne keresse, hanem minden az másét.
25. vers
amit az mészárszékben árulnak, mindent megegyetek, semmit ne tudakozván, hogy az lelkiismeret meg ne bántassék.
26. vers
mert az Úristené az föld és az ő teljes volta.
27. vers
hogyha valaki az hitetlenek közül lakodalomba hívand titeket, és el akartok menni, valamit előtökbe tesznek tinektek, azt egyétek, semmit ne tudakozván, hogy az lelkiismeret meg ne bántassék.
28. vers
hogyha valaki tinektek ezt mondandja. ezt az bálványoknak áldozták, őbenne ne egyetek az emberért, aki ezt megjelentette, és hogy az lelkiismeret meg ne bántassék. mert az Úristené az föld és az ő teljes volta.
29. vers
szólok kediglen nem az te lelkiismeretedről, hanem amaz máséról. mert miért kelljen megítélni az én ételben való szabad voltomat az más embernek lelkiismeretének?
30. vers
hogyha én az Istennek kedvéből részes lehetek minden eledelben, miért mond valaki ezért énnekem gonoszt, amelyért én hálát adok?
31. vers
annak okáért akár egyetek, és akár igyatok, és akármit tegyetek, mindeneket az Istennek tisztességére tegyetek!
32. vers
olyaténok legyetek, hogy semmi tántorodást ne tegyetek, se az zsidó népeknek, se az görögöknek, se az egyházbeli népeknek,
33. vers
miképpen én mindenképpen mindeneknek magamat kelletem, és nem keresem az én tulajdon hasznomat, hanem sokaknak hasznát, hogy üdvözüljenek.
Könyvek
