Az Szent Pál apostolnak első levele, melyet az korintusbelieknek írt

8. fejezet


Fejezetek:


1. vers

tudjuk kediglen, hogy mindenikünknek tudománya vagyon azok felől, amelyeket az bálványoknak áldoznak. az tudomány felfuvalkodtat, az szerelem kediglen épít.


2. vers

hogyha valaki láttatik ő magának valamit tudni, még semmit nem tud, mi módon kelljen tudni,


3. vers

de aki az Istent szereti, ezt az Isten ismeri.


4. vers

annak okáért az állatoknak ételének felőle, melyeket az bálványoknak áldoznak, tudjuk, hogy egy bálvány sincsen ez világon, és hogy egy Isten se legyen egyéb, hanem csak egy.


5. vers

mert jóllehet, vannak, kik istenüknek mondatnak mind az mennyországban és mind az földön, miképpen sok istenek is vannak, és sok urak is vannak,


6. vers

demaga minekünk egy Istenünk vagyon, ki az Atyaisten, kitől mindenek vannak, és mi is őbenne, és egy az Úr Jézus Krisztus, ki által mindenek vannak, és mi is őáltala vagyunk,


7. vers

de nem mindenben vagyon tudomány. nékik kediglen, azt állítván, hogy bálvány isten vagyon, mind ez ideiglen úgy esznek valami állatot, mintha az bálványoknak áldoztatott volna, és mikoron az ő lelki ismeretük erőtlen legyen, megfertőztetik.


8. vers

de az étel kellemetessé nem teszen minket az Istennél, és ha igaz, eszünk is, valami minekünk ebből nem marad, és ha igaz, nem eszünk is, semmi meg nem fogyatkozik minekünk.


9. vers

de meglássátok, hogy valamiképpen ez dolog, melyre tinektek hatalmatok vagyon, bántására ne legyen azoknak, kik az hitben erőtlenek.


10. vers

mert ha látand valaki tégedet, kiben tudomány vagyon, hogy az bálványoknak asztalához ültél, annak ő lelkiismerete, ki még nem erős az hitben, nem felépíttetik-e, hogy azokban egyék ő is, amelyeket az bálványoknak áldoztanak?


11. vers

és elvész az te atyádfia, aki még erőtlen az hitben, az te tudományodban, kiért az Krisztus meghalt volt.


12. vers

ezenképpen mikoron az ti atyátokfiainak ellene vétkeztek is, az ő lelkiismeretüket megsebhetitek, mely az hitben még erőtlen, az Krisztus ellen vétkeztek.


13. vers

annak okáért, ha az eledel megbántja az én atyámfiát, örökké soha húst nem eszem, hogy az én atyámfiának tántorodására ne legyek.

Fejezetek:


Könyvek