7. fejezet
ami dolgokról írátok énnekem, jó embernek, hogy feleséget ingyen ne illessen,
demaga az paráználkodásnak eltávoztatásáért minden embernek tulajdon felesége legyen, és minden asszonyembernek tulajdon férje legyen.
az férj az ő feleségének megadja az jó akaratot, amellyel neki tartozik, azonképpen az feleség is az ő férjének.
az feleségnek az ő tulajdon testén hatalma nincsen, hanem az férjnek. azonképpen az férjnek is az ő tulajdon testén hatalma nincsen, hanem az feleségnek.
egyitek másotoknak fogyatkozására ne legyen, hanem ha valamit egymás akaratából tesztek egy ideiglen, hogy böjtölésre és imádságra adjátok magatokat, és ismét együvé menjetek, hogy az sátán titeket ne kísértsen, hogy magatokat meg nem tűrhetitek.
ezt kediglen engedelem szerint mondom, nem parancsolat szerint.
mert azt akarnám, hogy minden emberek ekképpen volnának, mint én is vagyok. de mindennek tulajdon ajándéka vagyon az Istentől, némelynek ekképpen, némelynek másképpen.
mondom kediglen ezt azoknak, kik nem házasok és özvegyek, jó őnekik, ha ekképpen megmaradnak, mint én is,
hogyha ő magukat meg nem tartóztatják, házasuljanak meg. mert jobb megházasulni, hogynem mint gerjedezni.
de az házasoknak ezt parancsolom, nem én, hanem az Úristen. az feleség el ne váljék az ő urától,
hogyha elválandik, házasság nélkül megmaradjon, avagy az ő urával megbékéljék, az férj is az ő feleségét el ne hagyja!
az egyebeknek én mondom, nem az Úristen. ha valamely atyafiúnak hitetlen felesége vagyon, és ez feleségnek akarata vagyon erre, hogy az ő urával lakjék, el ne hagyja az ő feleségét!
és ha valamely asszonyembernek hitetlen férje vagyon, és ez férjnek akarata vagyon erre, hogy az ő feleségével lakozzék, el ne hagyja őtet!
mert megszenteltetett az hitetlen férj az ő feleségének általa, és megszenteltetett az hitetlen feleség az ő férjének általa. ha ez így nem volna, az ti fiaitok fertelmesek volnának. de mostan szentek.
hogyha az hitetlen elmegyen, ám menjen el! nem kell embernek avagy az keresztyén asszonyembernek efféle dologban szolgálat alatt lenni, hanem békességes dologban vagyon az mi hivatalunk az Istentől.
mert mit tudsz őbenne, asszonyember, hogyha az te férjedet megmenthessed kárhozattól, avagy mit tudsz őbenne, te férj, hogyha az te feleségedet megmenthessed kárhozattól?
akármiképpen legyen ez, minden abban járjon el, amint az Isten az ő ajándékát neki osztotta. és minden azonképpen járjon, aminemű hivatala az Úristentől vagyon, és ekképpen rendelem ez dolgot minden egyházbeli népeknek közötte.
ha kinek körülmetélésben vagyon hivatala, be ne növelje az ő körülmetélt testét. ha kinek körülmetélésnek kívüle vagyon hivatala, körül ne metélkedjék!
az körülmetélkedésben való létel semmi, és az körülmetélés nélkül való létel semmi, hanem az Istennek parancsolatinak megtartása.
minden ember az hivatalban maradjon meg, amelyben hívattatott.
szolgarendben vagyon-e hivatalod, ne gondolj vele, sőt inkább ha igaz szinte szabad rendben lehetnél is, inkább élj az te hivataloddal!
mert akinek az Úristennek hitében szolgarendben vagyon hivatala, az is az Úristennek szabadosa. azonképpen akinek szabad rendben volt hivatala, az Krisztusnál szolgarenden vagyon.
áron vettenek volt meg titeket, ne legyetek embereknek szolgái!
atyámfiai, minden ember abban maradjon meg az Istennél, amiben hívattatott!
az szüzekről kediglen parancsolatom nincsen az Istentől, demaga tanácsot adok, mint ki az Istentől irgalmasságot nyertem, ez végre, hogy hív legyek.
annak okáért állítom, hogy jó legyen ez, ez jelen való szükségért. mert jó az embernek ekképpen lenni.
feleségedhez köteleztettél-e? ne igyekezzél elválnod őtőle! megszabadultál-e feleségedtől? ne igyekezzél feleséget venned!
hogyha feleséget veendesz, nem vétkeztél. és ha házasságra ment az szűz, nem vétkezett. demaga efféle emberek nyomorúságot fognak szenvedni az testben. én kediglen titeket kíméllek.
de atyámfiai, ezt mondom, megrövidült az idő, ez következik, hogy akiknek feleségük vagyon, akképpen legyenek, mintha feleségük nem volna,
és akik sírnak, mintha nem sírnának, és akik örülnek, mintha nem örülnének, és akik valamit áron vesznek, mintha semmit nem bírnának,
és akik ez világgal élnek, mintha nem élnének. mert elmúlik ez világnak színnel való volta.
akarnálak kedig titeket szorgalmatosság nélkül lenni. aki feleség nélkül vagyon, azokra visel gondot, amelyek az Úristené, miképpen kellemetes lehessen az Úristennek.
de aki feleséget vett, szorgalmatos ez világi dolgokról, mi módon lehessen kellemetes az ő feleségének.
különözés vagyon ez kettő között, az asszony között és az szűz között. aki házasságra nem ment, azokról visel gondot, amelyek az Úristené, hogy szent legyen mind testivel és mind lelkével. viszontag amely házasságra ment, azokra visel gondot, amelyek ez világé, miképpen kellemetes lehessen az ő férjének.
ezt kediglen arra mondom, ami tinektek használatos, nem arra, hogy tőrt vessek tinektek, hanem hogy azt kövessétek, ami tisztességes és ékes dolog, és hogy az Istenhez ragaszkodjatok, kétfelé való szakadás nélkül.
hogyha valaki éktelen dolognak állítja lenni az ő szűz leányának, ha elmúlatja az házasságnak idejét, és ha ekképpen kell lenni, amit akar, tegye azt, nem vétkezik, ám házasuljanak meg!
de aki eltökélte az ő szívében, és szüksége nincsen, hanem az ő tulajdon akaratával bír, és ezt elvégezte az ő szívében, hogy megtartsa az ő szűz leányát, jól teszi.
annak okáért aki házasságra adja, jól teszi, demaga aki házasságra nem adja, jobban teszi.
az feleség köteles az házasságnak törvényére addiglan, meddiglen az ő férje él, hogyha meghaland az ő férje, szabad ővele, valakihez akar, házasságra menni, csak ezt az Úristennek törvénye szerint tegye!
demaga boldogabb, ha akképpen marad, az én értelmem szerint. azt állítom kediglen, hogy énbennem is az Istennek lelke vagyon.