Ézsaiás próféta könyve
48. fejezet
Izráel képmutató és hűtlen
1. vers
Halljátok meg ezt, Jákób háza, akiket Izráelről neveztek el, és akik Júdától származtok, akik az Úr nevére esküsztök, és Izráel Istenét emlegetitek, de nem híven és nem igazán!
→
5Móz 6,13;
5Móz 10,20;
Zsolt 68,27;
Zsolt 78,36;
Ézs 29,13;
Ézs 51,1;
Jer 4,2;
Jer 12,16
2. vers
A szent városról nevezik magukat, és Izráel Istenére támaszkodnak, akinek Seregek Ura a neve.
5. vers
ezért jelentettem ki neked már régen, mielőtt bekövetkezett, már meghirdettem, nehogy azt mondhasd: Bálványom tette ezt, bálványszobrom parancsára történt.
→
5Móz 32,27;
Ám 3,7
6. vers
Te hallottad és láthattad mindezt, és mégsem tanúskodtál róla! De mostantól fogva új dolgokat hirdetek neked, rejtett dolgokat, melyekről még nem tudsz.
→
Jel 1,19
7. vers
Most teremtem őket, nem pedig régen, ezelőtt nem hallottatok róluk; nem mondhatod, hogy tudtál róluk.
8. vers
Nem hallottad, nem is tudtad, sohasem volt nyitva a füled. Tudtam én, hogy milyen hűtlen vagy, születésed óta hitszegőnek hívnak.
→
5Móz 32,15;
Ézs 43,25;
Ez 20,5
9. vers
Csak nevemért tűrtem ilyen sokáig, dicsőségemért fékeztem magam, és nem pusztítottalak el.
Eljött a szabadulás ideje
12. vers
Hallgass rám, Jákób! Izráel, akit elhívtam! Én vagyok az első, az utolsó is én vagyok!
→
Ézs 44,6;
Ézs 45,5;
Jel 1,17;
Jel 2,8;
Jel 21,6;
Jel 22,13;
Ézs 41,4;
Ézs 42,10
13. vers
Hiszen az én kezem vetett alapot a földnek, az én jobbom feszítette ki az eget. Ha szólítom őket, mind előállnak.
→
Ézs 40,22;
Róm 4,17
14. vers
Gyűljetek össze mind, és hallgassatok ide! Ki mondta meg közülük azt, hogy akit az Úr szeret, az hajtja végre akaratát Babilonban, és az szerez érvényt hatalmának a káldeusok között?!
→
Ézs 41,1;
Ézs 44,28;
Ézs 45,6;
Ézs 46,10
15. vers
Én, én mondtam meg, aztán el is hívtam; vezetem őt, hogy útján sikerrel járjon.
→
Ézs 41,2
16. vers
Jöjjetek ide hozzám, halljátok meg ezt! Régen sem beszéltem rejtélyesen, és mióta ez történik, én jelen vagyok. Most pedig az én Uram, az Úr elküldött engem, és lelkét adta nekem.
→
2Móz 19,19;
Ézs 61,1;
Mk 14,49;
ApCsel 26,26;
Ézs 40,5;
Ézs 45,19
17. vers
Ezt mondja az Úr, a te megváltód, Izráel Szentje: Én, az Úr vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell.
→
Zsolt 32,8;
Ézs 30,21
19. vers
Annyi utódod lenne, mint tenger partján a homok, méhed gyümölcse annyi, mint a homokszemek: Nevét nem törölnék ki, és nem veszne ki előlem.
→
1Móz 22,17;
Ézs 10,22
20. vers
Menjetek ki Babilonból, fussatok ki a káldeusok közül! Ujjongó hangon mondjátok el, hirdessétek és terjesszétek a föld határáig! Mondjátok: Megváltotta az Úr szolgáját, Jákóbot!
→
Ézs 52,11;
Jer 50,8;
Jer 51,6;
Jel 18,4
Könyvek
