Zakariás próféta könyve
13. fejezet
Isten megtisztítja népét
1. vers
Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy lemossa a vétket és a szennyet.
→
Ézs 12,3
2. vers
Azon a napon – így szól a Seregek Ura – kiirtom a bálványok neveit az országból, és nem emlegetik őket többé. A prófétákat és a tisztátalan lelkületet is eltávolítom az országból.
→
5Móz 12,2;
Mik 5,12
3. vers
És ha valaki még prófétálni merne, a saját szülei, az apja és az anyja mondják azt neki: Nem maradhatsz életben, mert hazugságot beszéltél az Úr nevében! És a saját szülei, az apja és az anyja szúrja le, amikor prófétál.
→
5Móz 13,6;
5Móz 18,20
4. vers
Azon a napon szégyent vallanak a próféták látomásuk miatt, amiről prófétálnak. Nem öltöznek többé állatszőr ruhába, és nem hazudoznak.
5. vers
Azt mondják majd: Nem vagyok én próféta; földműves vagyok, a földből élek ifjúkorom óta!
→
Ám 7,14
6. vers
Ha pedig megkérdi valaki: Miféle sebek ezek a melleden? – azt fogja felelni: Barátaim házában vertek meg engem.
7. vers
Kard! Támadj pásztoromra, bizalmas emberemre! – így szól a Seregek Ura. Vágd le a pásztort, széledjen el a nyáj! Még a bojtárokra is kezet emelek!
→
Mt 26,31
8. vers
Úgy jár az egész ország – így szól az Úr –, hogy kétharmad részét kiirtják, és elpusztul, csak egyharmada marad meg.
9. vers
Ezt a harmadrészt is tűzbe teszem, megtisztítom őket, ahogyan az ezüstöt tisztítják, megpróbálom őket, ahogyan az aranyat próbálják. Ő segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom őt. Ezt mondom: Népem ő, és ő ezt mondja: Az Úr az én Istenem!
→
Zsolt 66,10;
Hós 2,25
Könyvek
