Jób könyve
38. fejezet
1. vers
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2. vers
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3. vers
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4. vers
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5. vers
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
6. vers
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7. vers
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8. vers
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
9. vers
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
10. vers
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11. vers
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12. vers
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13. vers
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14. vers
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15. vers
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16. vers
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17. vers
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18. vers
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19. vers
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20. vers
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21. vers
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22. vers
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
23. vers
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24. vers
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25. vers
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
26. vers
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27. vers
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28. vers
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29. vers
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30. vers
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
31. vers
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32. vers
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33. vers
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34. vers
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35. vers
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36. vers
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37. vers
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38. vers
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
Könyvek
