Jób könyve
18. fejezet
1. vers
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2. vers
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
3. vers
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4. vers
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5. vers
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6. vers
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövetnéke kialszik felette.
7. vers
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8. vers
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9. vers
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10. vers
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
11. vers
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12. vers
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13. vers
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14. vers
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15. vers
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16. vers
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17. vers
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18. vers
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19. vers
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20. vers
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21. vers
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
Könyvek
