Jób könyve
29. fejezet
1. vers
Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:
2. vers
Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!
3. vers
Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, s világánál jártam a setétet;
4. vers
A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!
5. vers
Mikor még a Mindenható velem volt, és körültem voltak gyermekeim;
6. vers
Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;
7. vers
Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:
8. vers
Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.
9. vers
A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.
10. vers
A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.
11. vers
Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.
12. vers
Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.
13. vers
A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
14. vers
Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
15. vers
A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
16. vers
A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
17. vers
Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
18. vers
Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
19. vers
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
20. vers
Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben.
21. vers
Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.
22. vers
Az én szavaim után nem szóltak többet, s harmatként hullt rájok beszédem.
23. vers
Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
24. vers
Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
25. vers
Örömest választottam útjokat, mint főember ültem ott; úgy laktam ott, mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.
Könyvek
