⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
A krónikák második könyve
29. fejezet
1. vers
Ezékiás 25 éves korában lett király, és 29 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás lánya volt, Abijának hívták.
2. vers
Ezékiás azt tette, amit Jehova helyesnek tart, pontosan úgy, ahogy az ősapja, Dávid cselekedett.
3. vers
Uralkodásának első évében, az első hónapban kinyitotta Jehova házának ajtóit, és megjavította őket.
4. vers
Akkor elhozatta a papokat meg a lévitákat, és egybegyűjtötte őket a keletre fekvő térre.
5. vers
Így szólt hozzájuk: „Figyeljetek rám, léviták! Szenteljétek meg most magatokat, és szenteljétek meg Jehovának, ősapáitok Istenének a házát, és távolítsátok el a szent helyről azt, ami tisztátalan.
6. vers
Mert apáink hűtlenek lettek, és azt tették, amit Jehova, a mi Istenünk rossznak tart. Elhagyták őt, nem mutattak tiszteletet Jehova hajléka iránt, és hátat fordítottak Istennek.
7. vers
Az előcsarnok ajtóit is bezárták, a lámpákat meg kioltották. Füstölőszert nem égettek, és nem mutattak be égőáldozatot a szent helyen Izrael Istenének.
8. vers
Ezért Jehova haragra gyúlt Júda és Jeruzsálem ellen. Rettegést keltővé és döbbenet meg gúny tárgyává tette őket, ahogy a saját szemetekkel is látjátok.
9. vers
Ősapáink elestek kard által, fiaink, lányaink meg feleségeink pedig fogságba kerültek emiatt.
10. vers
Most pedig szívem vágya, hogy szövetséget kössek Jehovával, Izrael Istenével, hogy elforduljon rólunk lángoló haragja.
11. vers
Most azért, fiaim, nem annak van itt az ideje, hogy tétlenkedjetek, mert Jehova titeket választott ki arra, hogy a színe előtt álljatok, a szolgáiként szolgáljatok, és áldozzatok neki, hogy az áldozatok füstje felszálljon.”
12. vers
Erre munkához láttak a léviták: a kehátiták közül Mahát, Amásai fia, és Jóel, Azária fia; a méráriták közül Kís, Abdi fia, és Azária, Jehallélel fia; a gersoniták közül Jóah, Zimma fia, és Éden, Jóah fia;
13. vers
Elicáfán fiai közül Simri és Jéuel; Asáf fiai közül Zakariás és Mattánia;
14. vers
Hémán fiai közül Jéhiel meg Simei; Jedutun fiai közül Semája és Uzziel.
15. vers
Aztán egybegyűjtötték testvéreiket, megszentelték magukat, és bevonultak, hogy megtisztítsák Jehova házát, ahogy a király megparancsolta Jehova szavai szerint.
16. vers
A papok akkor bementek Jehova házába, hogy megtisztítsák, és kihordtak Jehova templomából mindent, ami tisztátalan, Jehova házának az udvarába. A léviták aztán fogták, és kivitték ezeket a Kidron völgyébe.
17. vers
Így fogtak hozzá az első hónap első napján a megszenteléshez, és a hónap 8. napján értek Jehova előcsarnokához. 8 nap alatt meg is szentelték Jehova házát, és az első hónap 16. napján készen voltak.
18. vers
Azután bementek Ezékiás királyhoz, és ezt mondták: „Megtisztítottuk Jehova egész házát, az égőáldozati oltárt és minden eszközét, az egymásra rakott kenyerek asztalát és minden eszközét.
19. vers
Minden olyan eszközt előkészítettünk és megszenteltünk, amelyet Aház király hűtlenül eltávolított a használatból az uralkodása alatt. Ezek ott vannak Jehova oltára előtt.”
20. vers
Ezékiás király pedig korán fölkelt, összegyűjtötte a város fejedelmeit, és fölment Jehova házába.
21. vers
Vittek 7 bikát, 7 kost, 7 hím bárányt és 7 kecskebakot bűnért való áldozatul a királyságért, a szentélyért és Júdáért. Ekkor szólt Áron leszármazottainak, a papoknak, hogy áldozzák fel azokat Jehova oltárán.
22. vers
Aztán levágták a marhákat, majd a papok vették a vért, és ráhintették az oltárra. Ezután levágták a kosokat, és a vért az oltárra hintették. Levágták a hím bárányokat is, és ráhintették a vért az oltárra.
23. vers
Aztán a király és a gyülekezet elé vitték a bűnért való áldozatra szánt kecskebakokat, és rájuk tették a kezüket.
24. vers
A papok ekkor levágták azokat, és a vérükkel bűnért való áldozatot mutattak be az oltáron, hogy engesztelést szerezzenek egész Izraelért. A király ugyanis egész Izraelért rendelte el az égőáldozatot és a bűnért való áldozatot.
25. vers
Ezalatt odaállította a lévitákat Jehova házához cintányérokkal, hárfákkal és más húros hangszerekkel, Dávidnak és Gádnak, a király látnokának, valamint Nátán prófétának a parancsolata szerint, mert a parancsolat Jehovától jött a prófétái által.
26. vers
A léviták tehát ott álltak Dávid hangszereivel, a papok pedig a trombitákkal.
27. vers
Ezékiás akkor elrendelte, hogy mutassák be az égőáldozatot az oltáron. Amikor elkezdődött az égőáldozat bemutatása, felcsendült Jehova éneke, és megszólaltak a trombiták is, mégpedig Dávid, Izrael királya hangszereinek a vezetésével.
28. vers
Az egész gyülekezet meghajolt, mialatt zengett az ének, és harsogtak a trombiták – mindez addig folytatódott, míg véget nem ért az égőáldozat bemutatása.
29. vers
Mihelyt végeztek a bemutatásával, a király és a vele levők mindnyájan mélyen meghajoltak, és leborultak.
30. vers
Ezékiás király és a fejedelmek ekkor meghagyták a lévitáknak, hogy dicsérjék Jehovát Dávidnak és Asáfnak, a látnoknak a szavaival. Erre ők nagy örömmel dicséretet zengtek, meghajoltak és leborultak.
31. vers
Majd Ezékiás ezt mondta: „Most, hogy el lettetek különítve Jehováért, gyertek, hozzatok áldozatokat és hálaáldozatokat Jehova házába!” Erre a gyülekezet hozott áldozatokat meg hálaáldozatokat, és voltak, akik készségesen hoztak égőáldozatokat is.
32. vers
A gyülekezet által hozott égőáldozatok száma ez volt: 70 marha, 100 kos, 200 hím bárány – mindez égőáldozatul Jehovának –,
33. vers
ezenkívül a szent áldozatok: 600 marha és 3000 juh.
34. vers
De a papok túl kevesen voltak ahhoz, hogy minden égőáldozatot megnyúzzanak. Ezért a testvéreik, a léviták segítettek nekik, míg be nem fejeződött a munka, és míg a papok meg nem tudtak szentelődni, a léviták ugyanis lelkiismeretesebbek voltak abban, hogy megszentelődjenek, mint a papok.
35. vers
Azonkívül égőáldozatból is sok volt, csakúgy, mint a közösségi áldozatok zsíros részéből és az égőáldozatokhoz való italáldozatokból. Így kezdték el újra végezni a szolgálatot Jehova házánál.
36. vers
Ezékiás és az egész nép nagyon örült annak, amit az igaz Isten megvalósított a népért, mert mindez rövid idő alatt lezajlott.
Könyvek
