⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
A krónikák második könyve
10. fejezet
1. vers
Roboám pedig elment Sikembe, mert egész Izrael Sikembe ment, hogy királlyá tegye őt.
2. vers
Amikor Jeroboám, Nébát fia ezt meghallotta (még Egyiptomban, mivel elmenekült Salamon király miatt), visszajött Egyiptomból.
3. vers
Akkor elküldtek érte, Jeroboám pedig egész Izraellel együtt eljött Roboámhoz, és így szólt:
4. vers
„Apád kemény igába kényszerített minket. De ha te könnyítesz apád kemény szolgálatán, és a súlyos igán, amelyet ránk rakott, mi szolgálni fogunk téged.”
5. vers
Ő ezt mondta nekik: „Három nap múlva gyertek vissza hozzám.” A nép tehát elment.
6. vers
Roboám király akkor tanácskozott a vénekkel, akik apját, Salamont szolgálták, amikor még élt. Ezt kérdezte: „Mit tanácsoltok, mit válaszoljak ennek a népnek?”
7. vers
Így feleltek neki: „Ha te jó leszel e néphez, a kedvükre teszel, és kedvező választ adsz nekik, akkor mindig a szolgáid lesznek.”
8. vers
Ő azonban nem fogadta meg a vének tanácsát, hanem a fiatalokkal tanácskozott, akik vele együtt nőttek fel, és akik a szolgálatában álltak.
9. vers
Ezt kérdezte tőlük: „Ti mit tanácsoltok, mit válaszoljunk ennek a népnek, amely azt mondta nekem: »Könnyíts az igán, amelyet apád ránk rakott.«”
10. vers
A fiatalok, akik vele együtt nőttek fel, ezt válaszolták neki: „A nép azt mondta neked: »Apád kemény igába kényszerített minket, de te könnyíts rajta.« Te ezt válaszold nekik: »Én sokkal szigorúbb leszek, mint az apám.
11. vers
Apám súlyos igával terhelt meg titeket, én pedig még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral fenyített benneteket, én pedig korbáccsal foglak.«”
12. vers
Jeroboám az egész néppel együtt eljött Roboámhoz a harmadik napon, ahogy a király mondta: „Gyertek vissza hozzám a harmadik napon.”
13. vers
Ám a király keményen válaszolt nekik. Roboám király tehát nem fogadta meg a vének tanácsát.
14. vers
Azt mondta nekik, amit a fiatalok tanácsoltak: „Én majd súlyosabbá teszem igátokat, és még nehezebbé teszem azt. Apám ostorral fenyített benneteket, én pedig korbáccsal foglak.”
15. vers
Így hát a király nem hallgatott a népre, mert az igaz Isten akaratából vettek ilyen fordulatot az események, hogy Jehova valóra váltsa a szavát, amelyet a silói Ahija által mondott Jeroboámnak, Nébát fiának.
16. vers
Mivel a király nem hallgatott a népre, egész Izrael így felelt a királynak: „Mi közünk van Dávidhoz? Nincs örökségünk Isai fiával. Mindenki térjen vissza az isteneihez, ó, Izrael! Törődjetek csak magatokkal, ó, Dávid leszármazottai!” Azzal minden izraelita visszatért az otthonába.
17. vers
De a Júda városaiban lakó izraeliták felett továbbra is Roboám uralkodott.
18. vers
Roboám király később elküldte Hadórámot, aki a kényszermunkára kötelezettek felügyelője volt, de az izraeliták halálra kövezték. Roboám királynak viszont sikerült felszállnia a szekerére, és Jeruzsálembe menekülnie.
19. vers
Az izraeliták lázongtak Dávid háza ellen, és így van ez mind a mai napig.
Könyvek
