⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
A krónikák második könyve
13. fejezet
1. vers
Jeroboám királynak a 18. évében Abija lett a király Júda felett.
2. vers
Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Uriel lánya volt Gibeából, Mikájának hívták. Abija és Jeroboám között pedig háborúskodás volt.
3. vers
Abija elindult hát a háborúba egy 400 000 fős hadsereggel, mely erős, képzett harcosokból állt. Jeroboám pedig csatarendbe állt ellene 800 000 képzett, erős harcossal.
4. vers
Abija ekkor kiállt a Cemáraim hegyére, amely Efraim hegyvidékén van, és így szólt: „Hallgassatok meg, ó, Jeroboám és egész Izrael!
5. vers
Hát nem tudjátok, hogy Jehova, Izrael Istene Dávidnak adott királyságot Izrael felett örökre, neki és a fiainak, a sószövetség által?
6. vers
De Jeroboám, Nébát fia, Salamonnak, Dávid fiának szolgája fellázadt ura ellen.
7. vers
Mihaszna, semmirekellő emberek gyülekeztek köré. Ők erősebbnek bizonyultak Roboámnál, Salamon fiánál, amikor Roboám fiatal és bátortalan volt, és nem tudott ellenállni nekik.
8. vers
Ti most úgy gondoljátok, hogy elég erősek vagytok Jehova királyságával szemben, amely Dávid fiainak kezében van, mert nagyon sokan vagytok, és veletek vannak az aranyborjúk, amelyeket Jeroboám készített nektek istenekül.
9. vers
Nemde elűztétek Jehova papjait, Áron leszármazottait és a lévitákat? Nemde saját papokat jelöltetek ki, miként más országok népei? Bárki, aki eljött, és hozott egy fiatal bikát meg hét kost, papja lehetett azoknak, amik nem istenek.
10. vers
Nekünk azonban Jehova az Istenünk, és mi nem hagytuk el őt. A papjaink, Áron leszármazottai Jehovának szolgálnak, a léviták pedig segítenek a munkában.
11. vers
Minden reggel és este égőáldozatokat mutatnak be, hogy felszálljon azok füstje Jehovához, meg illatos füstölőszert. Az egymásra rakott kenyerek a színarany asztalon vannak, és az arany lámpatartó lámpáit minden este meggyújtják, mert mi eleget teszünk a Jehova Istenünk iránti kötelezettségünknek, de ti elhagytátok őt.
12. vers
Nézzétek, velünk van az igaz Isten, vezet minket az ő papjaival és a jelt adó trombitákkal, hogy harci riadót harsogjanak ellenetek. Ó, Izrael férfiai, ne hadakozzatok Jehova ellen, ősapáitok Istene ellen, mert nem jártok sikerrel!”
13. vers
Jeroboám pedig elküldött egy csapatot, hogy lesben álljanak mögöttük, így aztán seregének a nagyobb része Júda előtt volt, a lesben állók meg mögöttük.
14. vers
Amikor Júda férfiai megfordultak, látták, hogy elölről is, hátulról is támadás indult ellenük. Ezért Jehovához kiáltottak, és a papok közben hangosan trombitáltak.
15. vers
Júda emberei harci kiáltásban törtek ki, és amikor harci kiáltást hallattak, az igaz Isten vereséget mért Jeroboámra és egész Izraelre Abija és Júda előtt.
16. vers
Az izraeliták menekülni kezdtek Júda elől, Isten pedig segített Júda embereinek, hogy legyőzzék őket.
17. vers
Abija és a népe nagy öldöklést vitt véghez közöttük, és 500 000 képzett harcos esett el Izraelből.
18. vers
Így Izrael férfiait megalázták abban az időben, Júda férfiai pedig erősebbnek bizonyultak, mivel ők Jehovára, ősapáik Istenére támaszkodtak.
19. vers
Abija pedig üldözte Jeroboámot, és elfoglalt tőle városokat: Bételt és a környező városokat, Jesánát és a környező városokat, továbbá Efrajint és a környező városokat.
20. vers
Jeroboám soha többé nem nyerte vissza a hatalmát Abija napjaiban. Jehova aztán csapással sújtotta őt, és meghalt.
21. vers
Abija azonban egyre jobban megerősödött. Idővel 14 felesége lett, és 22 fia meg 16 lánya született.
22. vers
Abija egyéb dolgai, tettei és szavai, fel vannak jegyezve Iddó próféta írásaiban.
Könyvek
