Az apostoloknak cselekedeti
capítulo 3
verso 1
azon helyen kediglen Péter és János felmennek vala az templomba, az imádságnak kilencedik órájára.
verso 2
és egy némely férfiút viselnek vala, ki sántán született vala az ő anyjának méhéből, melyet minden napon az templomnak ajtaja előtt tesznek vala le, mely ékes ajtónak mondatik, hogy alamizsnát kérne azoktól, az kik az templomba mennek vala.
verso 3
az sánta, mikoron meglátta volna Pétert és Jánost, hogy az templomba fognának menni, alamizsnát kér vala.
verso 4
Péter kediglen Jánossal szemeit őrá vetvén mondá. nézz miránk.
verso 5
és az sánta őrájuk néz vala, remélvén, hogy valamit adnának azok őneki.
verso 6
Péter kediglen mondá. ezüstöm és aranyam nincsen énnekem, az mi kediglen énnekem vagyon, azt teneked adom. az názáretbeli Jézus Krisztusnak nevébe kelj fel, és járj,
verso 7
és az ő jobb kezét fogván felemelé őtet, és legottan megerősödének az ő talpai és az ő csűgjei,
verso 8
és felszökvén megálla, és annak utána jár vala, és bemene ővelük az templomba ott járván és felszökvén, és az Istent dicsérvén.
verso 9
és látá őtet mind az egész nép, hogy járna, és dicsérné az Istent.
verso 10
és megesmérék őtet, hogy az volna, az ki alamizsnát kérvén az templomnak ékes ajtaja előtt szokott vala ülni. és betelének csodálkozással, és elálmélkodának ez dolgon, az mi őrajta történt vala.
verso 11
mikoron kediglen az sánta, ki meggyógyult vala, tartóztatná Pétert és Jánost, őhozzájuk folyamék az egész nép az templomnak portikuszában, mely Salamon királyénak mondatik, elálmélkodván.
verso 12
mikoron ezt látta volna Péter, mondá az népnek. Izraelnek nemzetségéből való férfiak, mit csodálkoztok ezen, avagy mit néztek minket, mintha mi erőnkből avagy Istenhez való jó voltunkból tettük legyen, hogy ez sánta járna?
verso 13
az Ábrahámnak, és Izsáknak és Jákobnak Istene megdicsőíté az ő fiát az Jézust, kit ti kézbe adátok, és megtagadátok Pilátusnak előtte, mikoron ő azt ítélte volna, hogy el kellene bocsátani.
verso 14
ti kediglen az szentet és az igazat megtagadátok, és kérétek Pilátust, hogy az gyilkos embert ajándékon elbocsátaná tinektek,
verso 15
az életnek mesterét kediglen megöletétek, kit az Isten feltámaszta halottaiból, kinek mi tanúbizonysági vagyunk,
verso 16
és az ő nevében való bizodalomnak általa ez sántának, kit láttok és esmértek, erőt ada az ő neve, és ez hit adá őneki ez épséget mind tielőttetek, mely hit őáltala vagyon.
verso 17
azért atyámfiai, tudom, hogy tudatlanságnak miatta tettétek, miképpen az ti fejedelmitek is.
verso 18
az Isten kediglen az minemű dolgokat elöl megüzent vala minden ő prófétáinak szátoknak általa, hogy az Krisztus jövendőre kínt szenvedne, ekképpen teljesíté be.
verso 19
annak okáért szánjátok és bánjátok meg bűnötöket, és térjetek meg,
verso 20
hogy elvétessenek az ti bűneitek, hogy mikor eljövendenek az idők az Úristennek színének előle, melyben az hívek hűvösséget vesznek, és elbocsátandja azt, kit ennek előtte prédikáltanak tinektek, az Jézus Krisztust,
verso 21
kinek mennyországban kell uralkodni mind az ideiglen, mígnem minden állatok jobb állapotba szereztetnek és végeztetnek, melyekről szólt az Isten ez világnak kezdetitől fogva minden ő szent prófétáinak szájuknak általa.
verso 22
Mózes az mi atyáinknak ezt mondotta. prófétát támaszt tinektek az Úristen, az ti Istenetek az ti atyátok fiainak közüle, énhozzám hasonlatost. hallgassátok őtet mind azoknak mivolta szerint, melyeket tinektek szóland.
verso 23
következék kediglen ez, hogy minden lélek, mely az prófétát nem hallgatja az népnek közüle, kivesszen.
verso 24
sőt, mind az próféták is Sámueltől fogva, és annak utána valók is valamennyien szóltanak, ez napokat meghirdették.
verso 25
ti vagytok az prófétáknak fiai, és az testamentumnak, melyet tőn az Isten az mi atyáinknak, ezt mondván az Ábrahámnak. és az te magzatodban áldást nyernek az földnek minden házabeli népi.
verso 26
az Isten mikoron feltámasztotta volna az ő fiát, az Jézust, tihozzátok bocsátá először, ki titeket megáldana, úgyhogy tiközületek minden kitérne az ő gonoszságiból.
Libros
