A Timóteusznak írt második levél

Capítulos:

1 2 3 4

verso 1

Ünnepélyesen meghagyom neked Isten és Krisztus Jézus előtt, aki meg fogja ítélni az élőket és a halottakat, amikor nyilvánvalóvá válik a hatalma, és eljön a királyságában,

verso 2

hogy hirdesd a szót, mégpedig késedelem nélkül, a kedvező időszakban is, és a nehéz időkben is. Feddj, ints, buzdíts, nagy türelemmel és a tanítás művészetével.

verso 3

Mert lesz időszak, amikor az egészséges tanítást nem fogják elviselni, hanem a kényük-kedvük szerint körülveszik magukat tanítókkal, hogy csiklandoztassák a fülüket.

verso 4

Az igazságot nem hajlandók meghallgatni, a valótlan történetekre ellenben odafigyelnek.

verso 5

Te azonban maradj meggondolt mindenben, tarts ki a nehézségek ellenére, végezd az evangéliumhirdető munkáját, teljesen lásd el a szolgálatodat.

verso 6

Mert én már italáldozatként kiöntetem, és a szabadulásom ideje egészen közel van.

verso 7

A kiváló harcot megharcoltam, a versenyt végigfutottam, a hitet megtartottam.

verso 8

Mostantól fogva fenn van tartva számomra az igazságosság koronája, melyet az Úr, az igazságos bíró, jutalmul ad nekem azon a napon, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik vágynak arra, hogy megjelenjen.

verso 9

Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy hamar eljöhess hozzám.

verso 10

Mert Démász elhagyott engem, mivel a jelenlegi világrendszert szerette, és elment Tesszalonikába. Kreszcensz elment Galáciába, Titusz pedig Dalmáciába.

verso 11

Egyedül Lukács van velem. Hozd magaddal Márkot, mert segítségemre van a szolgálatban.

verso 12

Tikikuszt pedig elküldtem Efézusba.

verso 13

Amikor jössz, hozd el a köpenyt, melyet Troászban hagytam Karpusznál, meg a tekercseket, főleg a pergameneket.

verso 14

Alexander, a rézműves sok bajt okozott nekem. Jehova meg fog fizetni neki azért, amit tett.

verso 15

Te is vigyázz vele, mert nagyon ellene volt az üzenetünknek.

verso 16

Első védekezésemkor senki nem állt mellém, hanem mindnyájan elhagytak. Ne kérje ezt Isten számon tőlük!

verso 17

De az Úr mellettem állt, és erőt öntött belém, hogy a prédikálás teljesen végbemenjen általam, és az összes nemzet hallja azt. Az Úr megszabadított az oroszlán szájából.

verso 18

És az Úr meg fog szabadítani minden gonoszságtól, és megment, hogy az ő égi királyságában lehessek. Övé legyen a dicsőség örökkön örökké! Ámen.

verso 19

Add át üdvözletemet Priszkának és Akvilának, és Onéziforusz háznépének.

verso 20

Erásztusz Korintuszban maradt, Trofimuszt pedig Milétuszban hagytam betegen.

verso 21

Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy a tél előtt megérkezz!

Üdvözletét küldi neked Eubulusz, csakúgy, mint Pudensz, Línusz, Klaudia és a testvérek mind.

verso 22

Az Úr legyen veled, amiért jó a szemléletmódod! Az ő ki nem érdemelt kedvessége legyen veletek!

Capítulos:

1 2 3 4