Pál első levele korinthusiakhoz

chapter 14


Chapters:


verse #1

Fussatok a szeretet után. Buzogjatok a szellemi ajándékokért, bár inkább azért, hogy prófétáljatok!


verse #2

Hiszen, aki nyelven szól, nem embereknek beszél, hanem Istennek, hisz senki sem hallgat rá, hanem a Szellem által szól titkokat.


verse #3

Aki prófétál, embereknek beszél épülést, vígasztatást, buzdítást.


verse #4

Aki nyelveken szól, magát építi, aki prófétál, az egyházat építi.


verse #5

Akarom, hogy mindnyájan szóljatok nyelveken, de inkább, hogy prófétáljatok. Nagyobb a prófétáló, mint a nyelveken szóló, kivéve, ha tolmácsolja, hogy az egyház épülést nyerjen.


verse #6

Lám testvéreim, ha nyelveken szólva megyek hozzátok, mi hasznotok belőle? Ha nem szólok nektek leleplezéssel, ismerettel, prófétálással vagy tanítással?


verse #7

Hiszen így van még a lélektelen dolgokkal is, melyek hangot adnak, a fuvolával, a citerával, de ha a hangok közt különbséget nem teszek, hogyan ismerik fel, hogy mit fuvolázok vagy citerázok.


verse #8

Hát, ha a kürt nem ad világos hangot, ki készül csatára?


verse #9

Éppen így, ha a nyelvvel nem adtok ki jól felismerhető beszédet, miképp értik majd, amit mondtok? A levegőbe fogtok beszélni.


verse #10

Ki tudná a hangoknak hány neme van a világon, és egy sem jelentéstelen.


verse #11

Ha a hang hatalmát nem ismerem, a beszélőnek olyan leszek, mint egy barbár, a beszélő pedig nekem lesz barbár.


verse #12

Így ti is, minthogy szellemek után buzogtok, azon legyetek, hogy abban bővelkedjetek, ami az egyház építésére szolgál.


verse #13

Azért, aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy tolmácsolhassa.


verse #14

Ha ugyanis nyelven imádkozom, szellemem imádkozik, értelmem azonban gyümölcstelen.


verse #15

Mi hát a feladatom? Imádkozni fogok a szellemmel, de imádkozni fogok az értelemmel is, zsoltárt fogok énekelni a szellemmel, de énekelni fogok az értelemmel is.


verse #16

Mert hiszen ha a szellemmel mondasz áldást, hogy fog áment mondani hálaadásodra az, aki a be nem avatottak helyét tölti be? Hisz amit mondasz, nem érti.


verse #17

Mert ugyan te jól adsz hálát, de a másik nem épül.


verse #18

Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban beszélek nyelveken.


verse #19

Mégis az egyházban inkább akarok szólni öt szót értelemmel, hogy másokat is taníthassak, mint tízezer szót nyelven.


verse #20

Testvéreim, az okosságban ne legyetek gyermekek! A gonoszságban legyetek kiskorúak, az okosságban teljesek legyetek!


verse #21

Írva áll a törvényben, hogy „más nyelven beszélőkkel és idegen ajakkal fogok beszélni ehhez a néphez, de még így sem fognak rám hallgatni” – mondja az Úr.


verse #22

Így hát a nyelvek jelül vannak nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás ellenben nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek.


verse #23

Ha tehát az egész egyház összegyűl egy helyen, és mindenki nyelveken szól, azután bemennek oda be nem avatottak vagy hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök?


verse #24

De ha mindannyian prófétálnak, s úgy megy be valamely hitetlen vagy be nem avatott, azt mindenki megfeddi, azt mindenki megítéli,


verse #25

szívének rejtett dolgai láthatókká válnak, úgyhogy arcára borulva imádni fogja az Istent, s vallást tesz róla, hogy: Valóban az Isten van köztetek.


verse #26

Mi hát a követendő testvéreim? Az, hogy mikor összegyűltök, s kinek-kinek van zsoltára, tanítása, leleplezése, nyelve, tolmácsolása, minden az épülést szolgálja.


verse #27

Ha nyelven szól valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak , éspedig egymásután, és egy tolmácsolja.


verse #28

Ám ha nincs tolmács, hallgasson az egyházban, magának beszéljen és Istennek.


verse #29

Próféta kettő vagy három szóljon, s a többiek ítéljék meg.


verse #30

Ha egy másik ott ülő kap leleplezést, az első hallgasson!


verse #31

Így egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon.


verse #32

Próféták szellemei a prófétáknak alávetik magukat.


verse #33

Isten ugyanis nem a felforgatás barátja, hanem a békességé. Mint a szenteknek minden egyházában,


verse #34

a nők az egyházakban hallgassanak. Nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem legyenek alávetettek, amint a törvény is mondja.


verse #35

Ha pedig tanulni akarnak, otthon saját férjüket kérdezzék meg: szégyenletes dolog ugyanis nőnek az egyházban beszélnie.


verse #36

Vagy talán tőletek indult ki az Istennek beszéde? Vagy egyedül hozzátok érkezett el?


verse #37

Ha valaki úgy véli, hogy ő próféta vagy szellemi ember, ismerje fel, hogy amiket nektek írok, az az Úr parancsolata.


verse #38

Ha pedig valaki nem ismeri ezt fel, hát ne ismerje fel.


verse #39

Így hát testvéreim buzogjatok azért, hogy prófétáljatok, és a nyelveken szólást se akadályozzátok!


verse #40

Minden szép külső renddel történjék.

Chapters:


Books