Pál első levele korinthusiakhoz

chapter 10


Chapters:


verse #1

Azt akarom ugyanis testvéreim, ne maradjon tudtotokon kívül, hogy bár atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, mindnyájan átmentek a tengeren


verse #2

és a felhő és a tenger útján mindnyájan bemerítkeztek Mózesbe,


verse #3

mindnyájan ugyanazt a szellemi kenyeret ették


verse #4

s mindnyájan ugyanazt a szellemi italt itták, – hiszen ittak az őket követő szellemi kősziklából, mely a Krisztus volt


verse #5

mégis a többségükben nem gyönyörködött az Isten, mindnyájukat leterítették ugyanis a sivatagban.


verse #6

Ezek ugyanis előképekül történtek, hogy mi ne legyünk gonosz dolgok kívánói, ahogy azok is kívánkoztak,


verse #7

se ne legyetek bálványtisztelőkké, mint közülük némelyek. Ahogy megírták: „Leült a nép enni és inni, s felkelt játszani.”


verse #8

Se ne paráználkodjunk, mint közülük némelyek paráználkodtak, s egy napon huszonháromezren hullottak el.


verse #9

Se ne kísértsük az Urat, mint ahogy közülük némelyek megkísértették, s a kígyók miatt pusztultak el.


verse #10

Se ne zúgolódjatok, mint ahogy közülük némelyek zúgolódtak, és a pusztító elveszítette őket.


verse #11

De mindezek előképekként estek meg azokkal, ám a mi intésünkre írattak meg, kik a korok végső eseményeinek megyünk eléje.


verse #12

Úgyhogy aki azt véli, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!


verse #13

Csak emberi kísértés fogott elő titeket. Ám hű az Isten, aki nem engedi, hogy azon felül érjen titeket kísértés, amit elviselhettek, sőt a kísértéssel együtt a kijutást (kimenekedést) is megadja, úgyhogy a kísértést elviselhetitek.


verse #14

Éppen ezért szeretteim, meneküljetek a bálványimádástól!


verse #15

Mint okosokhoz szólok hozzátok, ítéljétek meg ti, amit mondok:


verse #16

Az áldás pohara, melyet megáldunk, nem a Krisztus vérének közössége-e, a kenyér, melyet megtörünk, nem a Krisztus testének közössége-e?


verse #17

Mert egy kenyér van, egy test vagyunk sokan. Hiszen mindnyájan egy kenyérből részesedünk.


verse #18

Nézzétek meg a hús szerint való Izráelt. Ugye, hogy azok, akik az áldozatokat eszik, közösségben vannak az áldozati oltárral?


verse #19

Mit mondok ezzel? Hogy a bálványáldozat valami erővel bír?


verse #20

Ellenkezőleg, hogy amit áldoznak, ördögöknek és nem az Istennek áldozzák. Nem akarom, hogy ördögökkel legyetek közösségben.


verse #21

Nem ihattok egyszerre az Úrnak poharából és ördögök poharából. Nem részesedhettek egyszerre az Úr asztaláról és ördögök asztaláról.


verse #22

Vagy felharagítsuk az Urat? Vajon erősebbek vagyunk, mint ő?


verse #23

Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít.


verse #24

Senki se keresse a magáét, hanem a másét.


verse #25

Megehettek mindent, amit a mészárszékben árulnak, s egyáltalán ne nyomozzatok semmi után a lelkiismeretért.


verse #26

Mert az Úré a föld és annak teljessége.


verse #27

Ha a hitetlenek közül valaki meghív titeket, és el akartok menni, megehettek mindent, amit előtökbe raknak, s a lelkiismeret miatt semmi után ne nyomozzatok.


verse #28

Ám ha valaki ezt mondja nektek: Ez bálványnak szentelt áldozat, ne egyetek a miatt, aki az intést adta, és a lelkiismeret miatt.


verse #29

Lelkiismeretet mondok, de nem a saját lelkiismeretemről szólok, hanem a másikéról. Az én szabadságomat miért ítélje el a másik lelkiismerete?


verse #30

Ha én kegyelemben részesedem, miért káromoljanak engem azért, amiért én hálát adok?


verse #31

Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére cselekedjetek.


verse #32

Olyanok legyetek, akiken sem zsidók, sem hellének, sem az Isten egyháza nem botlanak meg.


verse #33

Mint ahogy én is mindenben mindenkinek tetszését keresem, nem keresve a magam hasznát, hanem a sokakét, hogy megmeneküljenek.

Chapters:


Books