Pál első levele korinthusiakhoz
capítulo 10
verso 1
Azt akarom ugyanis testvéreim, ne maradjon tudtotokon kívül, hogy bár atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, mindnyájan átmentek a tengeren
verso 2
és a felhő és a tenger útján mindnyájan bemerítkeztek Mózesbe,
verso 3
mindnyájan ugyanazt a szellemi kenyeret ették
verso 4
s mindnyájan ugyanazt a szellemi italt itták, – hiszen ittak az őket követő szellemi kősziklából, mely a Krisztus volt
verso 5
mégis a többségükben nem gyönyörködött az Isten, mindnyájukat leterítették ugyanis a sivatagban.
verso 6
Ezek ugyanis előképekül történtek, hogy mi ne legyünk gonosz dolgok kívánói, ahogy azok is kívánkoztak,
verso 7
se ne legyetek bálványtisztelőkké, mint közülük némelyek. Ahogy megírták: „Leült a nép enni és inni, s felkelt játszani.”
verso 8
Se ne paráználkodjunk, mint közülük némelyek paráználkodtak, s egy napon huszonháromezren hullottak el.
verso 9
Se ne kísértsük az Urat, mint ahogy közülük némelyek megkísértették, s a kígyók miatt pusztultak el.
verso 10
Se ne zúgolódjatok, mint ahogy közülük némelyek zúgolódtak, és a pusztító elveszítette őket.
verso 11
De mindezek előképekként estek meg azokkal, ám a mi intésünkre írattak meg, kik a korok végső eseményeinek megyünk eléje.
verso 12
Úgyhogy aki azt véli, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!
verso 13
Csak emberi kísértés fogott elő titeket. Ám hű az Isten, aki nem engedi, hogy azon felül érjen titeket kísértés, amit elviselhettek, sőt a kísértéssel együtt a kijutást (kimenekedést) is megadja, úgyhogy a kísértést elviselhetitek.
verso 14
Éppen ezért szeretteim, meneküljetek a bálványimádástól!
verso 15
Mint okosokhoz szólok hozzátok, ítéljétek meg ti, amit mondok:
verso 16
Az áldás pohara, melyet megáldunk, nem a Krisztus vérének közössége-e, a kenyér, melyet megtörünk, nem a Krisztus testének közössége-e?
verso 17
Mert egy kenyér van, egy test vagyunk sokan. Hiszen mindnyájan egy kenyérből részesedünk.
verso 18
Nézzétek meg a hús szerint való Izráelt. Ugye, hogy azok, akik az áldozatokat eszik, közösségben vannak az áldozati oltárral?
verso 19
Mit mondok ezzel? Hogy a bálványáldozat valami erővel bír?
verso 20
Ellenkezőleg, hogy amit áldoznak, ördögöknek és nem az Istennek áldozzák. Nem akarom, hogy ördögökkel legyetek közösségben.
verso 21
Nem ihattok egyszerre az Úrnak poharából és ördögök poharából. Nem részesedhettek egyszerre az Úr asztaláról és ördögök asztaláról.
verso 22
Vagy felharagítsuk az Urat? Vajon erősebbek vagyunk, mint ő?
verso 23
Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít.
verso 24
Senki se keresse a magáét, hanem a másét.
verso 25
Megehettek mindent, amit a mészárszékben árulnak, s egyáltalán ne nyomozzatok semmi után a lelkiismeretért.
verso 26
Mert az Úré a föld és annak teljessége.
verso 27
Ha a hitetlenek közül valaki meghív titeket, és el akartok menni, megehettek mindent, amit előtökbe raknak, s a lelkiismeret miatt semmi után ne nyomozzatok.
verso 28
Ám ha valaki ezt mondja nektek: Ez bálványnak szentelt áldozat, ne egyetek a miatt, aki az intést adta, és a lelkiismeret miatt.
verso 29
Lelkiismeretet mondok, de nem a saját lelkiismeretemről szólok, hanem a másikéról. Az én szabadságomat miért ítélje el a másik lelkiismerete?
verso 30
Ha én kegyelemben részesedem, miért káromoljanak engem azért, amiért én hálát adok?
verso 31
Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére cselekedjetek.
verso 32
Olyanok legyetek, akiken sem zsidók, sem hellének, sem az Isten egyháza nem botlanak meg.
verso 33
Mint ahogy én is mindenben mindenkinek tetszését keresem, nem keresve a magam hasznát, hanem a sokakét, hogy megmeneküljenek.
Libros
