A jelenések könyve

12. fejezet


Fejezetek:


A napba öltözött asszony és a sárkány


1. vers

Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy napba öltözött asszony, és lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona.


2. vers

Várandós volt, és vajúdásában és szülési fájdalmában kiáltozott.


3. vers

Egy másik jel is feltűnt az égen: Íme, egy nagy vörös sárkány, akinek hét feje és tíz szarva volt, és a fejein hét korona;


4. vers

és a farka lesöpörte az ég csillagainak harmadrészét, és a földre vetette azokat; és odaállt a sárkány a szülő asszony elé, hogy amikor szül, megegye a gyerekét.


5. vers

És fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel legeltet minden nemzetet, és a gyermek elragadtatott Istenhez és az ő trónjához.


6. vers

Az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől előkészített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.


7. vers

Ezután háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is hadakozott, és az ő angyalai is.


8. vers

De nem tudtak győzni, és többé nem volt helyük a mennyben,


9. vers

hanem levettetett a nagy sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész földkerekséget megtéveszti, levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek.


10. vers

És nagy hangot hallottam a mennyben, amely ezt mondta: Most jött el a mi Istenünk üdvössége és ereje és az ő országa és Krisztusának hatalma, mert levettetett a mi testvéreink vádlója, aki vádolta őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt.


11. vers

De legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük beszédével, mert nem kímélték életüket mindhalálig.


12. vers

Azért vigadjatok, egek és akik abban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert leszállt az ördög hozzátok nagy haraggal, mint aki tudja, hogy kevés ideje van!


13. vers

Amikor azért látta a sárkány, hogy levettetett a földre, üldözni kezdte az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte.


14. vers

De adatott az asszonynak két nagy sasszárny, hogy a kígyó elől elrepüljön a pusztába az ő helyére, hogy tápláltassék ott ideig, időkig és az időnek feléig.


15. vers

A kígyó pedig folyónyi vizet lövellt a szájából az asszony után, hogy elsodortassa az árral,


16. vers

de a föld a segítségére sietett az asszonynak, és megnyitotta a száját, és elnyelte a folyóvizet, amelyet a sárkány a szájából kibocsátott.


17. vers

Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadakozzék a többi utódjával, akik megőrzik az Isten parancsolatait, és akiknél megvan Jézus bizonyságtétele,


18. vers

és a tenger homokpartjára állt.

Fejezetek:


Könyvek