Pál első levele Timóteushoz

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6

1. vers

Akik a szolgaság igája alatt vannak, saját uraiknak adják meg a kijáró tiszteletet, hogy Isten nevét és a tanítást ne káromolják miattuk.

2. vers

Akiknek pedig hívő uraik vannak, azokat ne becsüljék le, mivelhogy testvérek, hanem annál inkább szolgáljanak nekik, éppen azért, mert hívők és szeretettek, akik a jótevésben buzgólkodnak. Ezeket tanítsd, és ezekre buzdíts!

3. vers

Ha valaki mást tanít, és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeihez és a kegyesség szerint való tanításhoz,

4. vers

az felfuvalkodott, aki semmit sem ért, csak betegesen szereti a vitát és a szópárbajt, amelyből irigység, viszálykodás, káromlások és rosszakaratú gyanúsítások származnak.

5. vers

Ezek megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott emberek hiábavaló torzsalkodásai, akik az istenfélelmet nyerészkedésnek tekintik.

6. vers

De valóban nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel,

7. vers

mert semmit sem hoztunk a világra, ki sem vihetünk semmit.

8. vers

De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.

9. vers

Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába és sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek csak pusztulásba és romlásba döntik az embereket.

10. vers

Mert minden rossz­nak gyökere a pénz szeretete, amely után sóvárogva némelyek eltévelyedtek a hittől, és sok gyötrelmet szereznek maguknak.

11. vers

De te, Isten embere, kerüld ezeket, viszont törekedj az igazságra, az istenfélelemre, a hitre, a szeretetre, a béketűrésre, a szelídségre.

12. vers

Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, és amelyről szép vallástétellel vallást tettél sok tanú előtt.

13. vers

Meghagyom neked Isten előtt, aki élteti a mindenséget, és Krisztus Jézus előtt, aki bizonyságot tett Poncius Pilátus előtt szép vallástétellel,

14. vers

hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig,

15. vers

amelyet a maga idejében megmutat az áldott és egyedül Hatalmas, a királyok Királya és az uraknak Ura.

16. vers

Egyedül ő halhatatlan, aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik, akit az emberek közül senki nem látott és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen.

17. vers

Azoknak, akik ezen a világon gazdagok, hagyd meg, hogy ne legyenek nagyratörők, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki bőségesen megad nekünk mindent a megélhetésünkhöz.

18. vers

Tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, legyenek szívesen adakozók, javaikat megosztók,

19. vers

kincset gyűjtve maguknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örök életet.

20. vers

Timóteus, őrizd meg, ami rád van bízva, fordulj el a szentségtelen, üres beszédektől és a hazug módon ismeretnek nevezett ellenvetésektől,

21. vers

amelyeket hirdetve némelyek eltévelyedtek a hittől. Kegyelem veletek! Ámen.

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6