Pál első levele Timóteushoz
3. fejezet
A püspök és a diakónusok tisztessége, kipróbáltsága
1. vers
Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, jó dolgot kíván.
2. vers
Szükséges azért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egyfeleségű férfi, józan, mértékletes, tiszteletre méltó, vendégszerető, a tanításra alkalmas,
3. vers
nem részeges, nem kötekedő, hanem megértő, viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár,
4. vers
aki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességre és mindenben tisztességre neveli.
5. vers
Mert ha valaki a saját házát nem tudja igazgatni, hogyan visel gondot az Isten egyházára?
6. vers
Ne legyen újonnan megtért ember, nehogy felfuvalkodva magára vonja az ördögnek járó ítéletet.
7. vers
Szükséges pedig, hogy a kívül lévőknek is jó véleményük legyen róla, nehogy gyalázatba és az ördög csapdájába essék.
8. vers
Hasonlóképpen a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivók, nem haszonlesők,
9. vers
hanem olyanok, akiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel.
10. vers
De ezeket is először ki kell próbálni, és csak azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek.
11. vers
Feleségük hasonlóképpen legyen tiszteletre méltó, nem gáncsoskodó, józan, mindenben hűséges.
12. vers
A diakónusok egyfeleségű férfiak legyenek, akik gyermekeiket és saját házukat jól igazgatják.
13. vers
Mert akik jól szolgálnak, szép előmenetelt és a Jézus Krisztusba vetett hitben nagy bizodalmat szereznek.
A kegyesség titka
14. vers
Ezeket abban a reményben írom neked, hogy hamarosan hozzád megyek.
15. vers
De ha késnék, ezekből megtudod, hogyan kell az Isten házában forgolódnod, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és alapja.
16. vers
Mert nyilvánvalóan nagy a kegyesség titka: aki megjelent testben, megigazult lélekben, látták az angyalok, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.
Könyvek
